1999. március 24-én kezdődött meg az akkori Jugoszlávia elleni NATO-bombázás. 24 évvel ezelőtt repültek fel az Észak-Atlanti Szövetség gépei, hogy bombákat szórjanak a balkáni országra. A támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá. A mostani belgrádi orosz nagykövet szerint a nyugat eltusolná az akkor használt, szegényített uránt tartalmazó bombák emberi egészségre gyakorolt hatását. Alekszandr Bocan-Harcsenko kiemelte: ha a britek hasonló lőszert adnak Kijevnek, az csak azt bizonyítja, hogy Ukrajna támogatása nem más, mint hazugság és képmutatás.

Soha nem derült ki az áldozatok száma

Az 1999-es támadást megelőzően több tárgyalás volt Belgrád és a nemzetközi közösség között a koszovói krízis megoldására, amelyek végül sikertelenül fejeződtek be. A 78 napon át tartó NATO-légicsapások célpontjai között voltak katonai és civil létesítmények, sőt hidak is. Először 70 vadászgép indult Jugoszlávia ellen, míg a későbbiekben már napi 400 gép is felszállt. A támadásról úgy döntöttek, hogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá. Jugoszlávia NATO-bombázása óta 24 év telt el, mégsincs pontos adat arról, hogy mennyi halottja lehetett a légicsapásoknak.

Mint arról korábban a V4NA is beszámolt, az Észak-Atlanti Szövetség célja az volt, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. A légicsapások azután fejeződtek be, hogy Belgrád kivonta a csapatait Koszovó területéről. A szerb erők azóta sem tértek oda vissza, noha Szerbia nem ismeri el Pristina függetlenségét.

Daganatos megbetegedéseket és halált hoztak a bombák

Többezer olyan szerbiai lakos van, aki azt állítja, hogy a NATO bombái miatt lett rákos, ők be is perelnék az Észak-Atlanti Szövetséget. A közülük többeket képviselő Srdan Aleksic ügyvéd elmondta, a belgrádi Felső Bíróságon már több keresetet is átadtak, amelyben kártérítést követelnek az emberek. A NATO fejenként 100 és 300 ezer euró közötti összeget kellene, hogy fizessen nekik.

„A NATO-t daganatos megbetegedésben szenvedő polgárok, illetve a bombázásoknál használt szegényített urán hatása miatt elhunytak családtagjai perelték be. Ezek az emberek közvetlenül ki voltak téve az 1999-es szerbiai NATO-bombázás során használt szegényített urán hatásának”

– mondta Aleksic.

Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy Szerbia 2005-ben aláírt egy egyezményt a NATO-val. Ez azonban csak azt teszi lehetővé a szövetséges haderő számára, hogy áthaladjon a balkáni ország területén. Az általuk okozott károkat viszont meg kell téríteniük – húzta alá. Az a szerződés viszont semmiképp nem lehet érvényes visszamenőleg, s pláne nem vonatkozhat 1999-re, illetve nem szolgálhat alapul a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekre – nyilatkozta az RTRS-nek korábban Srdan Aleksic.

„A NATO elismerte, hogy 15 tonna szegényített uránt használt fel Koszovóban, valamint két tonna szegényített uránt Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac, és Presevo településeken. Én is egy kis faluból származom, amit szegényített uránnal bombáztak, így sok rokonom meghalt, többen betegek lettek, még az anyám is rákban hunyt el. 30 éves gyakorlattal rendelkező jogászként nagy kihívás volt számomra elindítani ezt az ügyet”

– mondta Aleksic

Hozzátette: a bombázások hatása miatt eddig mintegy négyezer ember jelentkezett nála.

Nagykövet: A szegényített urán miatt nőtt meg az onkológiai esetek száma

A Nyugat eközben eltusolná a radioaktív sugárzás és annak az emberi egészségre gyakorolt hatásának témáját – ezt már Alekszandr Bocan-Harcsenko mondta. Oroszország jelenlegi szerbiai nagykövete szerint Moszkva aktívan együttműködött Belgráddal, hogy rávilágítsanak a szegényített urán felhasználásának következményeire.

A Zvezda Televíziónak adott interjújában a diplomata hozzátette: abban is segítették a szerb felet, hogy a közvélemény elé tárják a bombázás hatását, amelyet a Nyugat inkább eltitkolna. Ugyanakkor, mint fogalmazott, a szerbeknek nincsenek kétségeik a rájuk és országukra ledobott radioaktív lőszerek káros következményeivel kapcsolatban.

„Nagyon konkrét adatok vannak, kutatásokat is végeztek. A NATO-agresszió óta negyedszázad telt már el” – üzente a nagykövet, aki szerint nehéz lenne meggyőzőbb bizonyítékokat találni azoknál, amelyeket a szerb fél gyűjtött, s amelyek a szegényített urán felhasználásának következményeiről szólnak.

Kiemelte, hogy rohamosan nőtt azon onkológiai betegek száma, akik ezzel a veszélyes lőszerrel bombázott helyeken éltek. Minden kutatás azt jelzi, hogy betegségük oka a magas radioaktivitás – összegzi Alekszandr Bocan-Harcsenko.

Планови британске стране још једном потврђују да колективни Запад у ствари не мари за Украјину и Украјинце, а сва уверавања о „подршци“ нису ништа друго него лаж и лицемерје.

— Александр Боцан-Харченко (@ABocanHarcenko) March 22, 2023

A diplomata kommentálta azt is, hogy London a brit védelmi miniszter-helyettes nyilatkozatából ítélve hasonló lőszert készül szállítani Kijevbe. Bocan-Harcsenko hozzátette: ez szerinte azt mutatja, hogy az angolok nem gondoskodnak az ukránokról.

A Twitter-bejegyzésében a nagykövet hozzátette:

A brit fél tervei ismét megerősítik, hogy a kollektív Nyugat nem igazán törődik Ukrajnával és az ukránokkal, és minden támogatásra vonatkozó biztosíték nem más, mint hazugság és képmutatás.