Egyre több iparágban kongatják meg a vészharangokat, az elszabaduló energiaárak miatt naponta kell bezárnia valakinek az üzletét.

A nagy szövetségek mellett a kis- és középvállalkozások is megszólalnak a gyengülő gazdaság miatt. Egy szászországi iparos reprezentatív módon beszél sok kisvállalkozó mindennapi aggodalmairól.

„A német kkv-szektor ellenálló, de nem halhatatlan. Már most is szinte naponta tapasztaljuk ügyfeleink fizetésképtelenségét. A helyzet rosszabb, mint amiről gyakran beszámolnak”

– jelentette ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lapnak Max Jankowsky, aki egy öntödét tulajdonol Németországban. A 85 főt foglalkoztató vasöntöde üzemeltetője hiányolja a politikai stratégiát az energiakérdés megoldására. Szerinte az ipar még mindig nehéz helyzetben van, ez pedig nagyon elbizonytalanítja azokat a vállalatokat, amelyeknek nagy szükségük van az energiára.

Jankowsky szerint több politikai tisztánlátásra lenne szükség, mert jelenleg hiányoznak a keretfeltételek, és nem is látja annak jelét, hogy bármilyen törekvés készülődne a kormány részéről. Azt is megkérdőjelezte, hogy a nehéziparnak van-e még jövője Németországban, annak ellenére, hogy eddig ez volt a német gazdaság alapja.

Jankowsky cége jelenleg még kokszszénnel éget, de a kohászati üzemét át akarja állítani villamos energiára. Kisvárosában azonban nincsenek meg a szükséges távvezetékek, hogy a jelenlegi három megawattos teljesítményt felemeljék az akkor szükséges további kilenc megawattra. A vállalkozó azért nem mer belevágni az átalakításba, mert erősen kétséges, hogy versenyképes lesz-e egyáltalán a jövőben az üzlet. Szerinte ugyanis három év múlva is nagyon magasak lesznek az energiaárak. Véleménye szerint az ipar villamosítását nem lehet végrehajtani még hosszú évek távlatában sem, pedig a kormánynak ambíciózus tervei vannak ezen a területen.

Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, Németország hosszas huzavona után végleg szakított az atomenergia termelésével, ezzel homlokegyenest ellentétes utat választott több európai országgal, akik viszont atomerőművek építésébe, és a meglévők fejlesztésébe, bővítésébe kezdtek. Ezt az utat egyébként egyre több ország választja, ahogy egyre többen ismerik fel, hogy az atomenergia ma a legmegbízhatóbb, legkiszámíthatóbb, és az egyik legbiztonságosabb energiaforrás. Németország azonban a maga útját járja, az infláció azonban egy pillanat alatt elvághatja a grandiózus, ideológia által vezérelt terveket.

Németország hatalmas szélerőmű parkokat tervez az Északi- és Balti-tengeren. 70 000 megawatt villamos energiát szeretnének ott megtermelni. Ehhez a szövetségi kormány a villamosenergia-társaságokkal kell, hogy együttműködjön, de az egyre növekvő anyag-és infrastrukturális költségek miatt minden terv borulhat.

Az acél ára az utóbbi időben 80 százalékkal emelkedett. A tengerfenékre szélturbinákat telepítő különleges hajók most 60 százalékkal kerülnek többe, mint három éve. Ehhez hozzájönnek még a kamatemelések. Ha nem épülnek meg a tengeri szélerőművek, az energiaátállás nagyrészt meghiúsul.

A szolgáltató vállalatok azt kifogásolják, hogy az eredeti megállapodás már nem kifizetődő számukra. A magasabb költségeket nem háríthatják át a fogyasztókra, a kormány pedig nem szán az eredetinél több pénzt az egész beruházásra, így erősen ráfizetéses lenne a projekt, több gigacég ezért már fontolóra vette, hogy végleg leállítja a tervezést. Egy szélturbina a tengerben jelenleg hárommillió euróba kerül megawattonként, ami a korábbi összeg csaknem háromszorosa.

Ha a szövetségi kormány által megcélzott összesen 70 000 megawattot hozzáadjuk az egységenkénti hárommilliós építési költségekhez, akkor összesen 210 milliárd eurót kapunk. A cégek valószínűleg nem fognak tudni megbirkózni ezzel.

Mindeközben Németországban minden korábbinál nagyobb szükség van az elektromos energiára, hiszen a kormány a tervek szerint a fűtés esetében is villamos energia felhasználását követeli a háztartásoktól, mintsem a földgázt vagy a fatüzelést.