Az ukrajnai háború súlyos élelmiszerválságba sodorja az észak-afrikai országokat, mivel a gabonaimport nagy része Ukrajnából és Oroszországból érkezik. A helyzetet tovább nehezíti az egekbe szökő infláció és a szárazság miatt csökkent mezőgazdasági termelés.

Súlyos élelmiszerválsággal kell szembenéznie három volt francia gyarmatnak, az észak-afrikai Algéria, Marokkó és Tunézia ugyanis közvetlenül érintett az Oroszország és Ukrajna közti háborúban, annak ellenére, hogy távol vannak a konfliktusövezettől, tudniillik mindhárom észak-afrikai ország Ukrajnából és Oroszországból szerzi be gabonaszükséglete nagy részét, ami a február vége óta tartó háború miatt azonban jelentősen akadozik.

Ami a háborúval kapcsolatos álláspontjukat illeti, a három afrikai ország kormányai eltérő véleményeket fogalmaztak meg, Tunézia a nyugati diplomáciához csatlakozott, Marokkó nem volt jelen az Oroszországot érintő szankciókról tartott ENSZ-szavazáson, Algéria pedig tartózkodott. Igen kényes kérdésről van szó, mivel mindhárom ország gazdaságilag erősen függ Oroszországtól és Ukrajnától, és ha ez a kapcsolat megszakad, a következmények közvetlenül érintik a fogyasztókat, derül ki a mondafrique.com című portál cikkéből.

A cikkben szereplő adatok szerint Tunézia nagy mértékben függ az ukrán és az orosz piactól a gabonaimport tekintetében, mivel a Tunéziai Gazdasági Obszervatórium tanulmánya szerint a gabonafogyasztásának csak 43 százalékát tudja megtermelni, és hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben van Marokkó is, mivel búzaimportjának jelentős része, 36 százalék szintén Ukrajnából és Oroszországból származik. A háború miatt akadozó gabonabehozatal tehát most komolyan veszélyezteti az élelmiszerellátást az egykori francia gyarmatokban.

Abdelaaziz Ait Ali, a rabati székhelyű Policy Center for the New South nevű kutatóintézet közgazdászának elmondása alapján Marokkó energiaszükségletének 90 százalékát, gabonaszükségletének pedig a felét importálja, így közvetlenül megszenvedi a nemzetközi árak növekedésének következményeit. Ráadásul az országban tomboló aszály miatt jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés, ami miatt Marokkó kénytelen fogyasztása 80 százalékát importálni a szokásos 50 százalék helyett.

Tunéziában is súlyos a helyzet, egyes létfontosságú élelmiszerekből hiány alakult ki, a boltok polcairól például eltűnt a liszt, a búzadara és az étolaj. Tovább súlyosbította a hiányt az, hogy néhányan pánikvásárlásba kezdtek és megrohamozták az üzleteket a megmaradt készletekért, ami odáig vezetett, hogy több élelmiszerbolt kénytelen volt liszt-, tészta- és búzadara kvótát előírni a fogyasztók számára.

A rendkívüli szárazság következményeiről ír a Le Point nevű francia lap is, értesülései szerint Marokkóban olyan aszály van, amire 40 éve nem volt példa. Az ország GDP-jének 14 százalékát kitevő mezőgazdaság ezért rendkívül nehéz helyzetbe került, jelentősen csökkent a termelés, ami az élelmiszerek ugrásszerű drágulásához vezetett. Jelenleg egy tonna búza ára közel 300 dollár a nemzetközi piacokon, ami 2011 óta nem látott rekord ár.

A hivatalos statisztikák előállításáért, elemzéséért és közzétételéért felelős marokkói szerv, a tervezési főbizottság (HCP) előrejelzései szerint az infláció 2022-ben elérheti a 4,9 százalékot, a gazdasági növekedés ugyanakkor várhatóan csupán 1,3 százalék lesz. A HCP adatai szerint 2023-ra ezzel szemben 0,8 százalékos inflációt és 3,7 százalékos növekedést szeretnének elérni az országban.

A fent felsorolt problémák, azaz az infláció, az élelmiszerhiány és a nyersanyagárak ingadozása a nemzetközi piacokon együttesen egy olyan robbanás közeli helyzetet alakítottak ki, amely jelentősen veszélyeztetheti a pandémia által már amúgy is meggyengült régió stabilitását.