Svéd temetkezési egyesületek figyelmeztetnek a temetési kapacitások megnövelésének szükségességére, mivel szerintük egyre nagyobb a harmadik világháború kitörésének veszélye.

A svédországi temetkezési egyesületek arra hívják fel a figyelmet, hogy elegendő földterületet kell felszabadítani, mert jelentős a veszélye annak, hogy kitör a harmadik világháború. Az egyesületek a svéd egyház nemzeti titkárságának ajánlásait követi, amelyek a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) és a Svéd Fegyveres Erők válsághelyzetekre való felkészülésre vonatkozó iránymutatásait tükrözik.

A készültségi iránymutatások új megvilágításba kerültek azóta, hogy Svédország csatlakozott a NATO-hoz, valamint azóta, hogy egyre nagyobb a feszültség a balti országok és Oroszország között.

A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre.

A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár. vagyis több mint negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy háború esetén biztosítani tudja a mintegy 30 ezer halott sürgős koporsós temetését.

A temetkezési egyesület a helyi önkormányzattal együtt – amely monopóliummal rendelkezik a göteborgi földhasználattal kapcsolatos döntések meghozatalában – már talált egy hatalmas földterületet, amely alkalmas lehet egy nagyméretű temető építésére. A hosszadalmas engedélyeztetési és építési folyamat azonban azt jelenti, hogy körülbelül tíz évig is eltarthat, ami további kihívásokat jelent a bizonytalan időkben.

Eközben a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) továbbra is hangsúlyozza a válsághelyzetekre való felkészülés fontosságát. Svédország a 19. század elejétől semleges politikát folytatott, beleértve a második világháborút is. A közvélemény azonban 2022-ben élesen megváltozott, miután kirobbant az orosz–ukrán háború, majd ezt követően Svédország és Finnország csatlakozott a NATO-hoz.
Svédország és Finnország novemberben frissített polgári felkészültségi útmutatókat küldött ki, amelyekben a háborúban való túlélésről adtak útmutatást. A röplapok hasonlóak a dán és norvég útmutatókhoz, bár nem említik név szerint Oroszországot.