A Nyugat vegye rá Bosznia-Hercegovinát a választási törvényének módosítására, ellenkező esetben Horvátország akadályozni fogja Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozását. Ezt kéri a horvát elnök, Zoran Milanović, hangsúlyozva, hogy létfontosságú horvát érdekeket véd ezzel. A Soros-családdal jó kapcsolatokat ápoló zágrábi kormányfő közben oroszpártisággal vádolta meg Milanovićot.

Elégedetlenkedő horvátok

Bosznia-Hercegovina jelenlegi felépítését és közigazgatási működését a Daytoni békeszerződés alapozta meg. Az ország két fő entitásból áll: a horvátok és bosnyákok alkotta Bosznia-hercegovinai Föderációból, és a többségében szerbek által lakott Boszniai Szerb Köztársaságból. Az országnak három elnöke van, nemzetiségenként egy-egy, akik nyolchavonta cserélik az elnöklői széket. A parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll. A nemzetiségek egyharmados arányát mindenhol szigorúan szem előtt kell tartani.

kép: Facebook, Zoran Milanović

Zoran Milanović mostani kijelentése azonban arra mutat rá, hogy a horvátok nem elégedettek a mostani viszonyokkal, és úgy érzik, meg vannak károsítva.

Mint fogalmazott: „A Nyugat vagy rákényszerít Szarajevóra egy civilizált tervet, mely lehetetlenné teszi a horvát szavazatok ellopását, és a horvát képviselői helyekkel való visszaélést, vagy Christian Schmidt utasítsa őket erre.”

Christian Schmidt az új bosznia-hercegovinai főképviselő. A német diplomatának Boszniában olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint elődjeinek: ezek pedig a nemzetközi szereplők konszenzusának hiánya, az erősödő nacionalizmusok, az alkotmányos reformok kivitelezhetetlensége és az instabil belpolitikai helyzet.

kép: Pixabay, Szarajevó

Milanović fent említett mondataival arra utalt, hogy a horvátoknak járó mandátumokkal egyesek visszaélnek, és nem a horvát nemzeti érdeket képviselők foglalják le a horvát kvótákat. Hozzátette: ha követelésük az év végéig nem valósul meg, mindent meg fog tenni a horvát száborban, hogy megakadályozza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Nem lesz azonban könnyű végigvernie az elképzelést a parlamentben, többségben ugyanis a Horvát Demokratikus Közösség képviselői vannak, akik várhatóan nem támogatják majd az ötletet.

„Most megláthatjuk, hajlandók-e átgázolni a horvát érdekeken a saját karrierista, gyáva ambícióik miatt” – fogalmazott Milanović a HDZ-s képviselőket megcímezve.

Hogy mi a baja a horvát elnöknek a finnekkel és a svédekkel? Állítása szerint semmi. Javaslatának hátterében csak a boszniai horvátok érdeke van – nyomatékosította.

„Higgyék el, én sem örülök annak, hogy ezt kell tennem, de Szarajevó viselkedése miatt nincs más választásom. Az a feladatom, hogy megvédjem a horvátok érdekeit akkor is, ha az nincs benne Horvátország Alkotmányában, én a horvát nemzet államának elnöke vagyok” – húzta alá a politikus.

Az elnök maga is megakadályozhatja az északi államok csatlakozását

A horvát elnök maga is megakadályozhatja Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz. Ha elég “menő” ezt a döntést felvállalja. Így reagált a miniszterelnök Zoran Milanović szavaira. Andrej Plenković (HDZ) kormányfő egyúttal ismét oroszpártisággal vádolta az ország elnökét.

Ha eléggé “menőnek” gondolja magát Milanović akkor tegye meg, akadályozza meg a svédek és a finnek csatlakozását a NATO-hoz, a szervezet madridi csúcsértékezletén, miért kell a parlamenti többségre várni ehhez a tetthez? – tette fel a kérdést újságíróknak Zágrábban a miniszterelnök.

Plenković azzal vádolta meg Milanovićot, hogy korábban szinte semmit nem tett a boszniai horvátokért, most viszont egyik napról a másikra az ottani nemzetrész legnagyobb védelmezőjeként tetszeleg, aki a legtöbbet tesz a jogaikért. Plenković azzal zárta szavait, hogy a zágrábi kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy megváltoztassák a boszniai választási törvényt.

Nincs egyetértés az elnök és a kormányfő között

Nem ez az első eset, hogy a különböző pártcsaládból érkező horvát elnök és kormányfő között vita alakul ki az országot érintő kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatban. Ezeket a problémákat nem egyszer a sajtón keresztül üzengetve egymásnak terítik a nyilvánosság elé. Egyes szakértők szerint a mostani megosztott világban, nem biztos, hogy hasznos, ha az állam két legmagasabb tisztjét betöltő politikusa a médiát kihasználva sértegeti egymást, ahelyett, hogy a tárgyalóasztalnál ülve megbeszélnék a nemzet vezetése szempontjából fontos dolgokat.

Kép: Twitter, Alexander Soros és Andrej Plenković

Andrej Plenković egyébként a közelmúltban elégedett arccal kezelgetett Alexander Sorossal, miután Davosban arról beszélgettek, hogy oldható meg a Horvátországban egyre nagyobb méreteket öltő demográfiai krízis migránsok betelepítésével. Soros György fia, a beszélgetés után készített fotóhoz azt írta, remek találkozás volt.

A finnek, a svédek és a NATO

Finnország és Svédország azon kevés európai uniós tagország közé tartozik, melyek nem tagjai a NATO-nak. Ez azonban néhány héten belül várhatóan megváltozik. A Reuters szerint Finnország május 12-én dönt a csatlakozásról, majd a május 16-án kezdődő héten Svédországgal egyidejűleg és közösen nyújtja be csatlakozási kérelmét. A skandináv országok sokéves katonai semlegessége zárul le ezzel – a svédek esetében ez évszázadokban mérhető, míg a finnek a II. világháború vége óta tartják fenn. Mindkét ország határozottan kiállt ez a semlegesség miatt – sem a politika, sem a közvélemény nem támogatta a csatlakozást a NATO-hoz. A helyzeten az ukrajnai háború kitörése változtatott, mely a finneket és a svédeket kibillentette az eddigi pozíciójából.

kép: Pixabay, Helsinki

Ha a két ország csatlakozik a NATO-hoz, jelentősen, nagyjából 1300 kilométerrel nő meg a határvonal Oroszország és az észak-atlanti szövetség között, vagyis a mostaninak a kétszerese lesz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként a finnek és a svédek NATO-csatlakozására reagálva azt mondta, ha valóban így tesznek a skandináv országok, nukleáris fegyvereket és szuperszonikus rakétákat telepít a Kalinyingárdi területre, a Balti-tenger partjára.