Tíz évvel a 2015-ös nagy bevándorlási hullám után Németországban kiábrándító kép rajzolódik ki: bár ma már sok menekültnek van munkája, a lakossághoz való valódi beilleszkedésről még nem lehet beszélni. Különösen a nők alig tudtak beilleszkedni.

Tíz évvel Angela Merkel „Wir schaffen das” (Meg tudjuk csinálni) kijelentése után az integráció mérlege vegyes: A bevándorlók kevesebb mint fele dolgozik, a bűnözés továbbra is problémát jelent. A nürnbergi Munkaerő- és Szakmakutató Intézet (IAB) vizsgálata szerint tavaly a 2015-ben bevándoroltak 64 százaléka volt foglalkoztatott. Ez a csoport egyharmada tehát továbbra is munkanélküli volt – ez jelentősen magasabb arány, mint a teljes népességben.

Hatalmas különbségek a férfiak és a nők között

Különösen szembetűnő a nemek közötti szakadék. A nőknek csak 35 százaléka rendelkezik állással – ez kevesebb, mint a női népesség átlagának fele, amely 69 százalék. Sokan ráadásul csak részmunkaidőben dolgoznak.

Yuliya Kosyakova, az IAB kutatási részlegének vezetője egyértelművé tette:

„A menekültek körében a foglalkoztatás növelésének legnagyobb potenciálja a nőknél rejlik (…).”

Különösen a kisgyermekes anyák azok, akik nem dolgoznak: „A legalább egy hat év alatti gyermekkel rendelkező menekült nők foglalkoztatási rátája 21 százalék volt, míg a gyermek nélküli nőknél 40 százalék.”

Zehn Jahre nach der großen Einwanderungswelle von 2015 zeigt sich in Deutschland ein ernüchterndes Bild: Zwar sind viele Geflüchtete heute in Arbeit, doch von einer echten Angleichung an die Bevölkerung kann keine Rede sein. Besonders Frauen haben kaum d… https://t.co/DXLQ91u5dB

— exxpress (@exxpressat) August 27, 2025

Sokan a szociális ellátásra támaszkodnak

Egy másik figyelmeztető jel: a 2015-ben érkezettek egyharmada 2023-ban is szociális ellátásban részesült – ez az arány ugyan csökkenőben van, de továbbra is jelentősen meghaladja a teljes népesség arányát. A 2015-ben menekült nők 54 százaléka szociális ellátásokra szorul. Míg a férfiak 76 százaléka dolgozik, a nőknél ez az arány csak 35 százalék.

A szigorúan muszlim családokban mások a női feladatok, mint a német családokban. A nők lényegesen gyakrabban szülnek gyereket, mint a német nők: átlagosan hármat. Szakértők szerint ez az egyik legfontosabb tényező, ami miatt a nők kevesebbet dolgoznak.

2025 májusában a nyolc fő menekültügyi származási országból érkező embereknek csak 41 százaléka volt foglalkoztatott. Ha a kis léptékű foglalkoztatottakat is beleszámítjuk, ez az arány 47,6 százalék. Ez magyarázza a folyamatosan növekvő külföldiek arányát a polgári jövedelemben. A több mint ötmillió kedvezményezett közel fele nem rendelkezik német útlevéllel, és ez a tendencia tovább növekszik.

Mivel a német szövetségi kormány is alacsonynak ítélte a menekültek munkaerő-piaci integrációját, Hubertus Heil (SPD) volt munkaügyi miniszter 2023-ban elindította a „Job-Turbo” programot. Ennek eredményei vegyesek. Az foglalkoztatási ráták ugyan emelkedtek, de a program elmaradt a kitűzött céloktól.

2015-ben érkezetteknek csak 19 százaléka dolgozott, négy év után ez az arány 38 százalékra nőtt, majd hét év után emelkedett 56 százalékra.

Az arányok lassú emelkedésének egyik oka egyszerű matematikával magyarázható. Mivel sok munkaviszony nem tartós, és az újonnan érkező menekültek száma továbbra is magas, a ráta a sok új munkahely létrehozása ellenére is csak mérsékelten emelkedik.