A nyugati társadalom az iszlám ellenségképe
A Nyugat mint közös ellenség, a közel-keleti konfliktusok átterjedése Európára és az online iszlamizmus erősödése: ez a három fő megállapítás a Dokumentationsstelle Politischer Islam éves jelentésében, amely komoly veszélyekre figyelmeztet.
A Politischer Islam dokumentációs központ új éves jelentése felkeltette a figyelmet: a közel-keleti háborúk átterjednek Európára, egyre fiatalabb tinédzserek radikalizálódnak az interneten. Az iszlamista influencerek és a „lifestyle-szalafisták” gyakran modernnek mutatják magukat. A munkatársak figyelmeztetnek: „Az extremizmus nem marginális téma – a társadalom közepén találjuk meg.”
„Ez a jelentés nem csupán tudományos elemzés, hanem figyelmeztető jelzés is”
– mondja Ferdinand Haberl, az intézet helyettes igazgatója.
A jelentés rámutat arra, hogy „az extremizmus, az ideológiák és a globális konfliktusok milyen erősen érintik országunkat”.
„Az extremizmus nem marginális téma, mert jelen van a társadalmunkban”
– folytatja Haberl.
Az éves jelentés egyértelművé teszi, hogy a vallási motivációjú szélsőségesség a „transznacionális dinamikák” részévé vált.
A közel-keleti konfliktusok átterjednek Európára?
Az első alapvető megállapítás az, hogy a konfliktusok, például a Szíriában vagy Afganisztánban dúló zavargások átterjednek Európára, és itt is hatással lesznek a társadalmi életre. Ennek oka azok az online közösségek, amelyek perceken belül beszámolnak az eseményekről. Az Asszad-rezsim bukása Szíriában és a kormány hatalomátvétele az iszlamista HTS szövetség által, amelynek élén az ex-dzsihádista Ahmed al-Schaara áll, Ausztriában is tüntetésekhez és ellenségeskedéshez vezetett a különböző szíriai kisebbségek között (az exxpress beszámolt róla).
„Ez hatással van az együttélésre, és a politikai iszlám szereplői tudatosan felhasználhatják a helyi társadalmak polarizálására. Ez azt is eredményezi, hogy az ezekből a régiókból származó kisebbségek nyomás alá kerülnek itt”
– mondta Lisa Fellhofer, a dokumentációs központ igazgatója. Az iszlamista YouTuberek és influencerek a gázai háború kapcsán lázítottak. Ezáltal a szélsőséges propaganda Ausztriába és Európába is átterjedt. A szélsőséges csoportok célzottan használták a nemzetközi konfliktusokat, hogy Európában, többek között Ausztriában mozgósítsák a fiatalokat.
Közös ellenségkép: a Nyugat
Egyre nagyobb ideológiai összefonódás van az iszlamista szereplők – egyesületek, mecsetek vagy influencerek között.
A Nyugat és a szekuláris társadalom az összes iszlamista csoport közös ellenségképe.
Fellhofer hangsúlyozza, hogy „különböző határokon átívelő” „ellenállás van a Nyugat ellen”.
Harmadik fő pont az iszlamizmus erősödése az online világban.
„A radikális üzenetekkel rendelkező influencerek elnyomják a differenciált hangokat”
– mondja Haberl.
Az egyes csatornák nevei: „Generation Islam”, „Realität Islam” vagy „Muslim Interaktiv”. Itt egyszerű válaszokat adnak komplex kérdésekre. Az utóbbi időben a „lifestyle-szalafisták” egyre inkább modern megjelenést öltnek. Merchandise-termékeket kínálnak, például ruhákat, irodalmat vagy testápolási termékeket.
Der neue Jahresbericht der Dokumentationsstelle Politischer Islam lässt aufhorchen: Nahost-Kriege überschwappen nach Europa, immer jüngere Teenager radikalisieren sich online. Islamistische Influencer und „Lifestyle-Salafisten" geben sich oft modern. Die… https://t.co/sIISe7YUwN
— exxpress (@exxpressat) August 28, 2025
„Nyugat-ellenes, érzelmileg töltött tartalmak”
Az iszlamista influencerek, imámok és csoportok, akik erőteljesen jelen vannak a közösségi médiában, egyre gyakrabban egyesülnek közös tevékenységek, például a muszlimok állítólagos diszkriminációja és elnyomása elleni tüntetések céljából. Hálózati találkozók is zajlanak. Ez azt mutatja, hogy az online és az offline világok között összefonódás van.
Ezen túlmenően az „iszlamizmus jelensége” is változik. Elmozdul a vallási nyelvtől, de a teológiai tartalmaktól is. Helyette növekszik az érzelmi töltés és a politikai iszlám összefonódása a nacionalizmussal és az identitás kérdéseivel.
„Ma már anti-nyugati, érzelmileg töltött tartalmakról, anti-nyugati narratívákról van szó, amelyek elsősorban a fiatalokat érik érzelmileg”
– mondja Mouhanad Khorchide, a DPI tudományos tanácsadó testületének elnöke.
Egyre fiatalabbak radikalizálódnak
A jelenség a tisztán intellektuális, vallási vitától az érzelmi identitás felé tolódik el. Emellett a radikalizálódó személyek egyre fiatalabbak – gyakran csak 13 vagy 14 évesek. A jelentés megállapítása szerint a közösségi média döntő szerepet játszik a toborzásban.
„A német nyelvterületen több mint 100 tanszék foglalkozik a jobboldali szélsőségességgel, de egy sem az iszlamizmussal vagy a politikai iszlámmal”.
Ezért a német nyelvterületen nagy kutatási hiányosságok vannak az iszlamizmus komplexumával kapcsolatban.
Betiltani a Muzulmán Testvériséget?
Az exxpress a záró kérdések során megkérdezte a munkatársakat, hogy üdvözölnék-e, ha Európában terrorista szervezetként minősítenék az iszlamista Muzulmán Testvériséget. Nemrég Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államokban jelenleg folyik ez a minősítés.
„Ez valószínűleg nehézséget fog jelenteni” – válaszolta a kutatást készítő intézet egyik munkatársa.
A Muszlim Testvériség legálisan működik, és tudatosan törekszik céljainak erőszakmentes elérésére. Ferdinand Haberl azonban hozzátette:
„Jordániában például, vagy Gázában, ahol a Hamász képviseli, az erőszak nagyon is lehetséges opció, a Muszlim Testvériség számára is. Ezt figyelembe kell venni egy ilyen mérlegelés során”.
Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az ideológia a korlátozások és besorolások ellenére tovább terjed, és már régóta megvetette a lábát olyan csoportokon kívül is, mint a Muszlim Testvériség.
A téma „határozottan” releváns európai szinten
Fellhofer az online médiának így nyilatkozott: „Jogi szempontból tisztában kell lenni azzal, hogy a Muszlim Testvériséget terrorista szervezetként besorolni nehezebb lesz, mint egy olyan szervezetet, amely fizikai terrorra, például gyilkosságokra szólít fel Európában. Egy szervezet, amely részt vesz a jogrendszerben, és így halad előre az intézményekben – ez nehezebb lesz, meg kell vizsgálni, hogy megsértik-e az alapvető jogokat, vagy megpróbálják-e felülírni az Európai Emberi Jogi Egyezményt”. A téma „határozottan” releváns európai szinten, mert a politikai iszlámnak határokon átnyúló szereplői és hálózata van.