Az ország elhagyására kötelezett erőszakos migráns bűnözők, sikertelen kitoloncolások: a migrációs hatóságok a kudarc szimbólumává váltak az elmúlt években. Bennfentesek egy összeomlás szélén álló rendszerről számolnak be – és újabb és újabb törvényekre figyelmeztetnek.

Vannak olyan esetek, amelyekben apró, jelentéktelen hibák utólag pusztítónak tűnnek. A január 22-i aschaffenburgi támadás egy ilyen eset. A Schöntal parkban egy 28 éves afgán leszúrt egy kétéves kisfiút, aki az ovis csoportjával kirándult, és egy 41 éves férfit, aki megpróbálta megállítani a támadót – írja a Die Welt német lap.

A szóban forgó tévedés 2023. július 26-ra nyúlik vissza, amikor a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) úgynevezett végleges értesítést küldött az alsó-frankföldi központi bevándorlási hivatalnak.

A levél szerint a későbbi elkövető, a 28 éves afgán Enamullah O. menedékkérelmét vitathatatlanul elutasították, és meg kellett volna szerveznie a Bulgáriába történő átszállítását. A migránst ugyanis ott vették először nyilvántartásba az EU-ban. A dublini rendelet szerint Bulgária volt felelős a menekültügyi eljárásért. A beutazó országokba történő átadásra azonban hat hónapos határidő van. A férfit augusztus 3-ig ki kellett volna toloncolni. Amikor a BAMF levele megérkezett Bajorországba, már csak öt munkanap volt hátra ehhez, ami túl kevésnek bizonyult. Most már Németország maga volt felelős az afgán menekültügyi eljárásáért.

A Welt am Sonntag által a BAMF, a bevándorlási hatóságok és a biztonsági apparátus alkalmazottaival és magas rangú képviselőivel készített mintegy tucatnyi interjú ezt megerősíti.

A német menekültügyi és migrációs rendszer az összeomlás szélén áll. A bennfentesek – a névtelenségük megőrzésének ígérete mellett – a túlterheltség, a bürokratikus akadályok és a politikai ellenszél képét festik le.

Ritkán volt nagyobb a politikai nyomás a migrációs hatóságokra, mint ezekben a napokban. Végül is a támadások után mindig hasonló volt a séma:

először kiderül, hogy az elkövető menedékkérő volt. Röviddel később kiderül, hogy valójában az ország elhagyására kötelezték. A visszatérések gyakran azért nem sikerülnek, mert a származási országok nem hajlandók együttműködni. Ugyanakkor a német eljárások hibái is újra és újra nyilvánosságra kerülnek.

Hans-Eckhard Sommer, a BAMF igazgatója az aschaffenburgi ügyben elkövetett mulasztásért a saját ügynökségére hárította a felelősséget. A BAMF kapacitását a kérdéses időszakban „több mint 100 százalékkal túllépték”. Németországban 2023-ban jóval több mint 300 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, többet, mint 2016 óta bármikor.

„Az egész befogadási rendszer az összeomlás szélén állt az ilyen magas érkezési számok miatt”

– mondta Sommer a belügyi bizottság jegyzőkönyve szerint. Kérdésre a BAMF kifejtette, hogy azóta növelte kapacitását. Tavaly 301 350 menekültügyi döntést hoztak, csaknem 40 ezerrel többet, mint az előző évben. Emellett több mint 1000 új alkalmazottat vettek fel.

Ez azonban csak korlátozottan oldja meg a problémákat. A létszám ugyanis az alapoknál, a bevándorlási hatóságoknál is a végletekig feszített a létszám, hiszen a BAMF menekültügyi döntései alapján kell kiadniuk a tartózkodási engedélyeket vagy megszervezniük a kitoloncolásokat.

Krónikus problémák

Egy másik keletnémet idegenrendészeti hatóság magas beosztású alkalmazottja a magas személyzeti fluktuációról és a hatóság elégtelen digitalizációjáról beszél. Ebben a bonyolult struktúrában gyakran gyorsan át átgondolatlanul kell döntéseket hoznia. Az ügykezelők ritkán ismerik a legújabb ítélkezési gyakorlatot. Az aschaffenburgi esethez hasonló esetekben mindig őszintén remélik, hogy az elkövető „nem a saját embereik közül való”.

Bennfentesek a döntéshozói szintek közötti nehézkes cserét is kritizálják. A BAMF több döntéshozója egybehangzóan arról számol be, hogy a mintegy 600 bevándorlási hatóság munkatársát csak ritkán tudják elérni telefonon, ha kérdésük van az ott regisztrált migránsokkal kapcsolatban.