Az új német kormány ígéretet tett az illegális bevándorlás visszaszorítására, elsősorban a határőrizet megerősítésével és a bevándorlási engedéllyel nem rendelkező migránsok beutazásának megtagadásával, még akkor is, ha céljuk menedékjog iránti kérelem benyújtása. A gyakorlatban azonban mindez nem működik: a szabályozás nem egyértelmű, a határrendészet nem kapott pontos utasításokat és az új német kormánykoalíció egyes tagjai sem támogatják egységesen Németország új migrációs politikáját.

Lengyelország – több szomszédos országgal együtt – kritizálta Németországot, amiért az elkezdte visszafordítani a szárazföldi határokon átlépő menedékkérőket. A legmagasabb illegális bevándorlási arányt mutató déli EU-országok, Spanyolország, Olaszország és Görögország mellett Lengyelország is úgy véli, hogy az ilyen migrációs politika további problémákat okoznak, mivel a kelet-európai ország az unió külső határainak része.

Berlin azzal érvel, hogy Németországot biztonságos országok veszik körül, és hogy bárki, aki menedékjogért érkezik Németországba, bármelyik szomszédos országban lehetőséget kap arra, hogy ott nyújtsa be kérelmét.

A menedékkérőknek az első biztonságos országban kell benyújtaniuk kérelmüket, ami azt is jelenti, hogy az első érkezési országnak kell elbírálnia a kérelmet.

A szabályok nem egyértelműek, a határrendészet bizonytalan

Uli Grötsch szövetségi rendőrfőnök szerint jelenleg nincs egyértelmű felelősségvállalás, amikor menekültkérelmet benyújtókat utasítanak el a német határokon, és ez visszájára fordulhat a határvédelemben.

Grötsch felszólította Dobrindt belügyminisztert, hogy biztosítson jogbiztonságot a határokra vezényelt tisztviselők számára, hogy büntetlenül és egyértelműen hajthassák végre az új migrációs politikát, amely szerint elutasítják a menekültkérelmet benyújtókat. A Rheinische Post napilapnak nyilatkozva a rendőrfőnök elmondta:

„Számomra egyértelmű, hogy a határállomásokon szolgálatot teljesítő tisztviselőket nem lehet felelősségre vonni”, ha jogviták merülnek fel.

Grötsch azt is megjegyezte, hogy „a végrehajtó hatalom itt mást mond, mint a bíróság”, annak ellenére, hogy Dobrindt szóbeli biztosítékokat adott, és kijelentette, hogy „meggyőződése, hogy intézkedéseik összhangban vannak az európai joggal”. Dobrindt a Funke Mediengruppe újságkiadóknak azt mondta, hogy ha bármilyen kétség merül fel, „az Európai Bíróságnak kell dönteni”. A belügyminiszter szerint összesen 3278 embert utasítottak vissza a német határokon az új migránspolitika bevezetése óta. Köztük 160 menedékkérő volt.

Nem egységes az új német koalíció

Az új német kormány csak egy hónapja van hatalmon, máris nézeteltérés látszik kialakulni a menekültkérelmek elutasításának kérdésében. Még a koalíciós pártok tagjai sem értenek egyet teljes mértékben a kormány irányvonalával.

Matthias Miersch, a szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, aki Friedrich Merz kancellár úgynevezett „nagy koalíciójának” kisebbik koalíciós partnere, kijelentette, hogy az ilyen gyors elutasítások nem tarthatók fenn.

Kijelentései után egy berlini közigazgatási bíróság három szudáni menekültnek adott jogot arra, hogy Németországban maradjanak, ami Miersch szerint csak az első lesz egy sor bírósági eljárás közül, ha a kormány továbbra is ezt az irányvonalat követi.

„Véleményem szerint többé nem lesznek ilyen általános elutasítások, mert a bíróságok meg fogják ezt akadályozni”

– nyilatkozta Miersch a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hetilapnak, hozzátéve, hogy „ellenkező esetben [a kormány] az elkövetkező hónapokban további hasonló bírósági ügyeket fog elveszíteni”.

Bár ez a berlini bírósági határozat csak a három szudáni állampolgár ügyére vonatkozik, Miersch úgy véli, hogy a bíróságok és a fellebbviteli eljárások további precedenseket teremthetnek, amelyek érvénytelenné tennék a jelenlegi politikát.

A berlini bíróság úgy döntött, hogy anélkül, hogy tisztázzák, melyik EU-tagállam felelős egy adott menedékjog iránti kérelemért, egyetlen menedékjog iránti kérelmet sem lehet elutasítani, hivatkozva a német menedékjogi törvény 18. szakaszának (2) bekezdésére, amely kimondja, hogy a Németországba való belépést csak akkor lehet megtagadni, ha jelek utalnak arra, hogy egy másik állam felelős a menekültügyi eljárás lefolytatásáért.

Mivel az ügyészség nem nyújtott be erre vonatkozó bizonyítékot, a bíróságnak a felperesek mellett kellett dönteni

– áll a bírósági ítéletben. Ugyan a berlini bírósági ítélet jogilag nem támadható, az csak a három szudáni állampolgár ügyében kötelező érvényű. Más eljárásokban nem alkalmazható precedensként.

Merz a migrációt okolja a németországi antiszemitizmus növekedéséért

Friedrich Merz xa németországi antiszemitizmus hirtelen megnövekedését „szörnyű kihívásnak” nevezte az ország számára. A Fox News-nak adott interjújában a német kancellár a migránsokat okolta az antiszemitizmus növekedéséért.

„Mindent megteszünk, hogy ezeket a számokat csökkentsük”

– mondta az amerikai Fox News televíziós csatornának adott interjúban.

„Frankly, we have imported antisemitism with the big numbers of migrants we have within the last 10 years.”

German Chancellor Friedrich Merz blamed the rise in antisemitism on migrants, calling it a „terrible challenge” for the country. https://t.co/VA8sqOfA7f pic.twitter.com/rKf9W9LthE

— DW News (@dwnews) June 6, 2025

Egy jelentés szerint 2024-ben csaknem megduplázódott az antiszemita incidensek száma Németországban, ahol 8627 erőszakos cselekményt, rongálást és zsidók elleni fenyegetést regisztráltak. Az antiszemita támadások a társadalom minden rétegéből érkeztek – a radikális baloldaltól, a muszlim közösségektől és a szélsőjobboldaltól egyaránt. A jelentés megállapította, hogy a szélsőjobboldali háttérrel rendelkező antiszemita incidensek száma a legmagasabb szintre emelkedett azóta, hogy 2020-ban megkezdődött az adatok gyűjtése.

„Őszintén szólva, az elmúlt 10 évben a nagy számú migránsokkal együtt importáltuk az antiszemitizmust”

– mondta a kancellár.

Merz már korábban is használt „importált antiszemitizmus” retorikát, ami kritikusok szerint táplálja az iszlamofóbiát és lehetővé teszi Németország számára, hogy figyelmen kívül hagyja a társadalmon belül növekvő antiszemitizmus problémáját.