Brüsszel nem tűri a kritikát, az Európai Unió vezetői támadásnak tekintik Amerika helyzetértékelését

Brüsszel nem tűri a kritikát, az Európai Unió vezetői támadásnak tekintik Amerika helyzetértékelését

A Fehér Ház frissített nemzetbiztonsági stratégiát tett közzé, amely sötét képet fest Európáról. A dokumentum a születési arányok csökkenése, a migráció, a szólásszabadság korlátozása és a nemzeti identitás gyengülése miatt bekövetkező „civilizációs hanyatlás” veszélyére figyelmeztet. Arra is utal, hogy ha a tendencia folytatódik, Európa két évtizeden belül „felismerhetetlen” lesz.

POLITIKA 2025. DECEMBER 8. 07:02

„Az amerikai tisztviselők már hozzászoktak ahhoz, hogy az európai problémákat a katonai kiadások elégtelensége és a gazdasági stagnálás szempontjából vizsgálják. Ebben van igazság, de Európa valódi problémái ennél még mélyebbek” – így kezdődik az Európára vonatkozó rész a Fehér Ház nemzetbiztonsági stratégiai elemzésében.

A dokumentum kitér arra, hogy Európa részesedése a globális GDP-ből folyamatosan csökken – 1990-ben még 25 százalék volt, ma már csak 14 százalék –,és úgy fogalmaz, mindez „részben a kreativitást és a szorgalmat aláásó nemzeti és transznacionális szabályozások miatt” történt. Az elemzés kiemeli:

ezt a gazdasági hanyatlást elhomályosítja a civilizáció eltűnésének valós és még szembetűnőbb veszélye.De ezt a gazdasági hanyatlást elhomályosítja a civilizáció eltűnésének valós és még szembetűnőbb kilátása.

A Fehér házi dokumentum szerint az Európát érintő nagyobb problémák közé tartoznak az Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és a szuverenitást, a kontinenst átalakító és viszályt keltő migrációs politikák, a szólásszabadság cenzúrázása és a politikai ellenzék elnyomása, a születési arányok zuhanása, valamint a nemzeti identitás és az önbizalom elvesztése.

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a kontinens 20 éven belül felismerhetetlen lesz.

– értékel a dokumentum, hozzátéve:”egyáltalán nem biztos, hogy egyes európai országok gazdasága és hadereje elég erős lesz ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak.”

Az orosz-ukrán háború vonatkozásában a dokumentumban az áll:

„Az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy tárgyalások útján elérje az ukrajnai ellenségeskedés mielőbbi befejezését, hogy stabilizálja az európai gazdaságokat, megakadályozza a háború nem szándékos eszkalációját vagy kiterjedését, és helyreállítsa a stratégiai stabilitást.”

Az amerikai értékelés szerint az ukrajnai háborúnak az a káros hatása volt, hogy növelte Európa, különösen Németország külső függőségét. Ma a német vegyipari vállalatok a világ legnagyobb feldolgozóüzemeinek egy részét Kínában építik, olyan orosz gázt felhasználva, amelyet otthon nem tudnak beszerezni.

A stratégiai elemzés kiemeli: „Az európaiak nagy többsége békét akar, de ez avágy nem tükröződik a politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok aláássák a demokratikus folyamatokat. Ez stratégiailag fontos az Egyesült Államok számára, pontosan azért, mert az európai államok nem tudnak megreformálni magukat, ha politikai válságba kerülnek.’

Az amerikai diplomácia továbbra is ki kell álljon a valódi demokrácia, a szólásszabadság és az európai nemzetek egyéni jellegének és történelmének büszke ünneplése mellett. Amerika ösztönzi európai politikai szövetségeseit, hogy támogassák e szellem újjáéledését, és a hazafias európai pártok növekvő befolyása valóban okot ad a nagy optimizmusra

– áll a dokumentumban, amely így összegez:

Az Európára vonatkozó átfogó politikánknak a következőket kell prioritásként kezelnie:

• A stabilitás feltételeinek helyreállítása Európában és a stratégiai stabilitás Oroszországgal
• Európa önállóságának és összehangolt szuverén nemzetek csoportjaként való működésének lehetővé tétele, ideértve a saját védelméért való elsődleges felelősségvállalást, anélkül, hogy bármely ellenséges hatalom uralma alá kerülne
• Az európai nemzetek körében az Európa jelenlegi pályájával szembeni ellenállás ápolása

A tények fájdalmasak Brüsszelnek

António Costa, az Európai Tanács elnöke, amelyben az EU összes tagállama képviselteti magát, az elsők között reagált.

„Amit nem tudunk elfogadni, az az európai demokratikus életbe való beavatkozás fenyegetése” – mondta, hozzátéve: „Az Egyesült Államok nem helyettesítheti az európaiakat abban, hogy eldöntsék, melyik párt jó és melyik rossz.”

Costa később az X-en megismételte álláspontját:

„A szövetségeseknek szövetségesként kell cselekedniük. Tisztelnünk kell egymás szuverenitását… Amit nem fogadhatunk el, az az európai demokratikus életbe való beavatkozás.”


Németország is felháborodott a dokumentumon, amely külön fejezetet szentel az országnak. Johann Wadephul külügyminiszter kijelentette, hogy Berlinnek nincs szüksége „külső tanácsokra”. Hozzátette, hogy bár az USA továbbra is Németország legfontosabb szövetségese a NATO-ban, a szövetség feladata a biztonság kezelése, nem pedig a politikai tanácsadás Európán belül.

A dokumentumban Németországot kiemelik Kínával folytatott kereskedelme és az orosz energiatermékek korábbi vásárlásai miatt, ami a korábbi amerikai kormányzat által már ismert nyomásgyakorlási pont.

Ugyanez a fejezet dicséri „Németország hazafias pártjait”, és bírálja az úgynevezett „instabil kisebbségi kormányokat”, Németország gazdasági döntéseit és Európa politikai helyzetét egymás mellé állítva, mint a kontinens „sodródásának” részét.

POLITIKA

Címkék:

dokumentum, Fehér ház, kritika, stratégia