A migrációs áramlások felgyorsulásának hatásai és azok a születési számokra, arányokra gyakorolt hatása gyors változásokat hoztak a francia társadalomban, amelyekkel láthatóan sem a társadalom, sem a francia politikai elit nem számolt.  

A franciaországi külföldiekkel foglalkozó főigazgatóság (DGEF) arról készített felmérést, hogy a bevándorlók hogyan integrálódnak Franciaországba az első tartózkodási engedélyük kiadását követő négy évben. A kutatás elvégzéséhez egy reprezentatív, nagykorú, az Európai Unión kívüli országokból származó állampolgárokból álló mintát vett alapul, azok közül, akik 2018-ban kapták meg első tartózkodási engedélyüket, és akik abban az évben a legmagasabb új bevándorlók számával rendelkező tíz franciaországi terület egyikében éltek.

A francia Belügyminisztérium közzétette az adatokat az „új bevándorló nők termékenységéről”, azaz a Franciaországban nemrég letelepedett bevándorló nők születéseiről. Ezen adatok elemzése olyan tényeket tár fel, amelyek jól illusztrálják a migrációs áramlások erőteljes hatását Franciaország demográfiai helyzetének gyors átalakulására.

A bevándorlási folyamat alatt, vagy az utánra időzítik a gyermekvállalást

A bevándorló nők leggyakrabban a Franciaországba érkezésük utáni első évben szülnek. Az egy évvel a letelepedés után született gyermekek aránya háromszor magasabb, mint a bevándorlás előtt egy évvel és ez az arány a következő három évben is egyértelműen megmarad, bár csökkenő tendenciát mutat.

Az elemzés szerint ennek több oka is van. Részben az, hogy sokan akkora időzítik a gyerekvállalást, amikor már megérkeztek az országba, részben a jobb egészségügyi ellátás, részben a szociális ellátások miatt.

A főbb családi ellátásokra (családi pótlék, szülési támogatás stb.) való jogosultsághoz szükséges minimális franciaországi tartózkodási idő mindössze kilenc hónap, nemzetiségi korlátozás nélkül.

Franciaországban valóban a legtöbb úgynevezett „családi” bevándorlás történik Nyugat-Európában: az OECD adatai szerint a 2005–2020 közötti időszakban az országba „családi” okokból érkező állandó bevándorlók aránya a teljes bevándorlók 41%-át tette ki, Ez a mutató háromszor magasabb, mint Németországban, míg a gazdasági okokból érkezők aránya 10,5% volt.

Az is figyelemreméltó, hogy a háztartásbeli nő körülbelül 30%-kal nagyobb valószínűséggel szülnek gyermeket a Franciaországba való bevándorlás után négy éven belül, mint a foglalkoztatott bevándorlók.

Az algériai bevándorló nők 57%-a legalább egy gyermeket szült a Franciaországba érkezését követő négy évben. Ugyanez a helyzet a mali nők 56%-a, a komori nők 54%-a és az elefántcsont-parti nők 48%-a esetében, szemben a filippínó nőkkel, akiknek csak 15%, míg a kínai nők 18%-a vállal csak gyermeket.

«Désormais, 1 naissance dans le monde sur 200 est française, et l’Insee nous apprend que 40 % des naissances françaises sont aujourd’hui liées á l’immigration récente.» →https://t.co/Se2op6tvQM pic.twitter.com/2zQdwHpYoN

— Le Figaro (@Le_Figaro) May 15, 2025

A különbségek oka a származási országok társadalmi szokásaiban és a jóléti lehetőségekben keresendők. Azokban az országokban, ahol a termékenység már eleve magas, a nőknek jelentősen nagyobb az esélye arra, hogy a bevándorlás után néhány éven belül gyermeket szüljenek. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a társadalmi szokások és a bevándorló státusz gyakran együtt jár az anyagi biztonsággal is, különösen olyan országokban, ahol a menekültek befogadására jelentős összegeket fordít a város vagy az állam.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a bevándorlók Európa több országában úgymond kihasználják a befogadó országot, vagyis gyakran tudatosan terveznek a szociális juttatásokkal, a menekülteknek járó támogatásokkal. Ennek egyik legeklatánsabb példája az a Bécsben élő, szíriai menekült család, akik tizenegy gyermeket nevelnek és összesen 9000 Euro támogatást kapnak az osztrák fővárostól.

A bevándorló nők származási országa meghatározó a gyermekvállalási kedvben.

Franciaország fogadja Európában a legtöbb afrikai bevándorlót. Az EU-átlag háromszorosa az afrikai bevándorlók aránya a teljes bevándorló népességben. A világ hat legmagasabb termékenységi rátájú országa közül pedig öt francia nyelvű afrikai ország.

Az OECD adatainak elemzése kimutatta, hogy Franciaországban a legmagasabb az Európai Unión kívül született nők gyermekvállalása, a legmagasabb az összes nyugat-európai ország közül. Az INSEE legfrissebb országos adatai szerint 2023-ban először fordult elő, hogy a Franciaországban bejegyzett összes születés több mint 30%-a olyan családokat érintett, amelyekben legalább az egyik szülő Európán kívüli országból származott.