A német általános iskolák csaknem felében a bevándorló háttérrel rendelkező tanulók aránya meghaladta a 75 százalékot.

Az elmúlt tanévben Észak-Rajna-Vesztfália általános, közép- és gimnáziumi iskoláinak 46 százaléka bevándorló háttérrel rendelkező gyermekeket tanított. Sok általános iskolában a bevándorló háttérrel rendelkező tanulók aránya meghaladta a 75 százalékot. A düsseldorfi oktatási minisztériumnak az AfD kérdésére adott válaszából kiderül, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában az általános iskolák közel 40 százalékában volt ilyen magas ez az arány.

Bevándorlási háttérrel rendelkező tanulónak számít az a személy, aki legalább az alábbi kritériumok egyikének megfelel:

• Nem Németországban született.
• Legalább az egyik szülőjük nem Németországban született.
• A családjukban nem német a mindennapi beszédnyelv.

A 2024/25-ös tanévben ez szinte minden második tanulóra (47,7 százalék) igaz volt, közölte a német szakminisztérium.

In der Gräfenauschule in Ludwigshafen-Hemshof (quasi dem Stadtteil, in dem ich mein Abitur gemacht habe) haben 98 Prozent der Schüler einen Migrationshintergrund. Von 490 Schülern hatten letztes Jahr 440 Förderbedarf, 170 sprachen bei der Einschulung kein Deutsch, dutzende… pic.twitter.com/qGzWx3wf9O

— Jan A. Karon (@jannibal_) June 24, 2025

„A számok tükrözik: bevándorlók társadalmában élünk, és iskoláinkat a kulturális sokszínűség jellemzi” – nyilatkozta Ayla Celik, egy oktatási szakszervezet elnöke a Deutsche Presse-Agentur hírügynökségnek Düsseldorfban, hozzátéve: szerinte legfőbb ideje, hogy ezt a sokszínűséget erősségként ismerjék el, és befektessenek az iskolákba, hogy „a sokszínűséget a méltányos oktatás érdekében kihasználhassuk.”

„Ez azt jelenti, hogy több nyelvi támogatást kell biztosítani a kezdetektől fogva, interkulturális kompetenciát kell tanítani a tanárképzésben, és célzott egyéni támogatást kell nyújtani, különösen az óvodákban és az általános iskolákban”

– követelte a szakszervezeti vezető, aki szerint csak így lehet a sokszínű tanulói összetételt gazdagító tényezőnek tekinteni. Az oktatási miniszter válaszaiból továbbá kiderül, hogy alig vannak olyan gimnáziumok, ahol a diákok több mint 75 százaléka migráns háttérrel rendelkezik: az elmúlt tanévben ez csak a gimnáziumok 3,2 százalékára volt igaz, míg a középiskolákban ez az arány körülbelül 17 százalék, az általános iskolákban pedig körülbelül 10 százalék volt.

Az oktatási miniszter kvótát javasolt

Korábban a német oktatási miniszter Karin Prien azt javasolta, hogy korlátozzák a bevándorló gyermekek számát a német iskolákban. A tárcavezető 30-40%-os korlátozást javasolt. Karin Prien szövetségi oktatási miniszter úgy fogalmazott: „jobban kell kezelnünk a migráció kérdését az oktatási rendszerünkben”.

Közel 20 évvel ezelőtt Észak-Rajna-Vesztfália eltörölte a kötelező körzeti általános iskolába járást. Ennek következtében sok szülő kerüli az olyan iskolákat, mint Schwarzé, mert attól tartanak, hogy a magas bevándorlók aránya negatívan hat a saját gyermekeik tanulmányi eredményeire.

Németországban a több mint 80 millió lakos körülbelül 30%-a valamilyen bevándorló háttérrel rendelkezik. De ez az arány a fiatalok körében, különösen a városi területeken, sokkal magasabb. A berlini statisztikai hivatal adatai szerint a gyermekek a lakosság 17%-át teszik ki, és a városban élő összes gyermek és tinédzser 55%-a bevándorló háttérrel rendelkezik. A főváros egyes kerületeiben, például Neuköllnben, ez az arány 70% fölé emelkedik.

Stefan Düll, a Német Tanárok Szövetségének elnöke üdvözölte Prien által kezdeményezett vitát, bár gyanítja, hogy javaslata nem fog megvalósulni. Egyetért azoknak a kritikusoknak a véleményével, akik szerint a probléma nem a bevándorlási háttér, hanem a német nyelvtudás hiánya.

„A Német Tanárok Szövetsége évek óta rámutat arra, hogy jelentősen megnehezíti a tanítást, ha sok tanuló nem rendelkezik megfelelő német nyelvtudással” – írta a DW-nek adott írásbeli nyilatkozatában.

„Véleményünk szerint azonban nincs értelme a tanulókat csak azért átcsoportosítani, hogy az egyes osztályokban egy bizonyos kvóta teljesüljön. Ez szervezési szempontból aligha megvalósítható, és nem elősegíti a társadalmi kohéziót az iskolai közösségen belül.”

A diákok bírálják a stigmatizálást

A német szövetségi diákszövetség (Bundesschülerkonferenz) élesen bírálta Prien ötletét, hogy a német iskolákban bevándorlókra vonatkozó kvótát vezessenek be.

Nyilatkozatukban azt írták, hogy ez veszélyes jelzést küld, miszerint nem minden gyermek egyformán szívesen látott. A diákok szerint az ilyen kvóták nem elősegítik a méltányosabb oktatási rendszert, hanem stigmatizálják a gyermekeket. Az egyén etnikai származása soha nem lehet az oktatási lehetőségek kritériuma. Az iskoláknak a részvétel helyszínei kell lenniük, nem pedig a kirekesztésé – írták.

A diákok képviselői azonban egyetértenek a miniszter egyik javaslatával: „Támogatjuk Karin Prien javaslatát, hogy négyéves gyermekek számára vezessenek be német alkalmassági tesztet. Ezt azonban általánosan kell bevezetni, és kötelezővé kell tenni minden németországi gyermek számára, nem csak a bevándorló háttérrel rendelkező diákok számára. Ha az eredmények nem megfelelőek, célzott, átfogó támogató intézkedéseket kell bevezetni – korán, kötelezően és hatékonyan. Csak így biztosítható, hogy minden gyermek azonos esélyekkel kezdje meg tanulmányait.”