A 2014-es Majdani forradalom után felgyorsult a vita Ukrajnában arról, hogy eladható legyen-e a termőföld. Erről beszélt a V4NA-nak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Arról is beszélt, hogy már korábban is jelen voltak Ukrajnában olyan külföldi agrár cégek, akik bérleti szerződésekkel földhöz jutottak, Zelenszkij elnöksége alatt pedig eltörölték a földeladási moratóriumot. Ebben nagy szerepe volt a nyugati érdekérvényesítésnek, amely a 2014-es Majdan téri események, és Janukovics elnök megbuktatása után megerősödtek az országban.

2001-ben hoztak törvényt Ukrajnában a termőföldek eladásának ideiglenes tilalmáról, amely moratóriumot később több alkalommal is meghosszabbítottak annak ellenére, hogy komoly vita volt az országban arról, legyen-e a termőföld újra áru vagy pedig ne. 2014 után ez a folyamat felgyorsult, és Zelenszkij elnöksége, illetve a Nép Szolgálja párt parlamenti többsége idején fogadták el ezt a törvényt, ami bizonyos fajta korlátozások mellett lehetővé tette a földek az eladását – mondta el a V4NA-nak Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Mint mondta, ezeknek a földeknek a koncentrációja egyébként már korábban lezajlott, hiszen a bérletet a törvény nem tiltotta, emiatt a nagy búzatermő vidékeken hatalmas latifundiumok jöttek létre hosszútávú bérleti formában. Maximum 49 évre lehet kötni bérleti szerződéseket, és általában erre is kötik meg a nagy mezőgazdasági vállalkozások, tette hozzá a politikus.

Miután a föld áruvá lett, külföldiek nem vásárolhatnak földet, de cégek igen, és pontosan nem lehet tudni, hogy azok a cégek, amik fölvásárolták a földeket milyen tulajdonban vannak. A hírek szerint kínai és amerikai vállalkozások is hozzájuthattak földekhez különböző cégeken keresztül. Az viszont kétségtelen tény, hogy bérleti úton hatalmas nagybirtokok jöttek létre több tízezer, százezer hektárnyi területekkel. Brenzovics László hozzátette, hogy

általában a szerződésekben elővételi jog is ki van kötve, és 2024-től a törvény szerint is elővásárlási joga lesz a bérlőknek a földekre. Ezek azonban olyan hatalmas cégek, hogy nem lehet tudni, hogy milyen a tulajdonosi hátterük.

A törvény elfogadtatása tehát sokáig igen jelentős ellenállásba ütközött, de végül sikerült áterőltetni Zelenszkijéknek, és bár a nagy és kisebb nyugati cégek már 2014 előtt is jelen voltak Ukrajnában, kétségtelen, hogy 2014 után ez a folyamat – a bérleti szerződések megkötése és a földtörvény elfogadtatása – felgyorsult, jegyezte meg a politikus.

A törvény elfogadása ráadásul egyértelműen külföldi nyomásra történt.

Az ország két legnagyobb hitelezője, az IMF és a Világbank is nyomást helyezett Ukrajnára, hogy törölje el a földvásárlásra vonatkozó moratóriumot, hogy az ország újabb hitelhez jusson.

A kaliforniai székhelyű Oakland Institute már 2014-ben arról írt tanulmányában, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hitel biztosításának feltételeként Ukrajna számára előírta, hogy meg kell nyitnia gazdaságát a GMO-növények előtt és fel kell oldania a földvásárlási moratóriumot. Ezek teljesülése esetén a kelet-európai ország 17 milliárd dollár hitelt kapott volna.

Mint ismert, Janukovics elnök ehelyett egy kisebb mértékű orosz hitel mellett döntött, ami gázvásárlási kedvezményt foglalt magában Ukrajna számára. Részben ez is vezetett a véres forradalomba torkollott Majdan téri eseményekhez, és a Janukovics elnök bukásához.

A Majdan téri események kirobbanásában pedig ugyancsak aktív szerepe volt nyugati szereplőknek, leginkább Soros György alapítványának.

Ukrajna: a Soros-hálózat legsikeresebb politikai akciója

Soros György Alapítványa már 1990 óta jelen van Ukrajnában a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványon keresztül. Miután 1991-ben Ukrajna függetlenedett a Szovjetuniótól, az alapítvány folyamatosan építkezett, 1994-re az ország egyik legnagyobb civil szervezete lett, a legnagyobb politikai befolyásra azonban a Janukovics-kormány megbuktatása után tett szert.

A 2013 novemberében a békés diáktüntetéssel induló, ám halálos áldozatok követelő véres összecsapásokba torkolló Majdani-forradalom kirobbantásában, és a Janukovics-kormány megbuktatásában komoly szerepe volt Soros alapítványának.

1999 és 2018 között a Nyílt Társadalom Alapítvány ukrajnai szervezetének a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványnak a vezetője Jehven Bisztrickij volt. Egy hangfelvételen Bisztrickij – aki azt hiszi, hogy egy potenciális támogatójukkal beszélget – elmondja, hogy „meghatározó szerepük” volt az események alakulásában és a „civil aktivizmus fejlesztésében”.

Egy másik interjúban pedig arra is kitért, hogy milyen anyagi támogatást nyújtottak a Majdani események alatt a tüntetőknek. A szervezésen kívül, ruhákat, sátrakat, ételt biztosítottak a demonstrálóknak, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy ne hagyjon alább a tüntetők lelkesedése. De egy orvosi csapatot is támogattak, hogy el tudják látni a sebesülteket.

Soros ukrajnai embere az interjúban arról is beszámol, hogy a milliárdos spekuláns ebben az időben „extrém módon érdeklődött Ukrajna iránt” és a Reneszánsz Alapítványnak is nagy szerepe volt a Janukovics-kormány megbuktatása után az új kormány és a civil szervezetek közötti párbeszédben.

„Az Alapítvány stratégiai tanácsadó testületeket hozott létre a minisztériumoknál, amelyek kidolgozták az olyan reformok végrehajtásának dokumentumait, mint például a decentralizáció, az e-kormányzás, az állami vállalkozások privatizációja, a dereguláció, az oktatás megváltoztatása, az oktatás reformja, az egészségügyi reform és az anti- korrupciós reformok”, mondja el Bisztrickij. Vagyis jól látható, hogy Soros Alapítványa a kormányzás minden területére beszivárgott, és szinte minden területet befolyásolt. Elmondja, hogy több mint száz emberük dolgozott a különböző minisztériumoknál.