Finoman szólva sem aratott túl nagy sikert az új német kancellár első 100 napja. Friedrich Merz még az elődjénél is népszerűtlenebb. Ráadásul intézkedései miatt már saját pártján belül is támadják, miközben a jobboldali AfD egyre népszerűbb. Az AfD politikusai ennek ellenére durva támadásoknak vannak kitéve – amelyek nem csak szóbeli atrocitásokat jelentenek.

Friedrich Merz első 100 napja Németország kancellárjaként nem aratott osztatlan sikert a választók körében, akik alacsonyabb értékelést adtak neki, mint elődjének, Olaf Scholznek. A Bild Am Sonntag német lapban a napokban közzétett legfrissebb Insa-felmérés szerint a válaszadók 59 százaléka elégedetlen volt a kereszténydemokrata politikus munkájával, míg csak 30 százalékuk volt elégedett.

Ez sokkal rosszabb eredmény, mint a szocialista Scholz első 100 napjának értékelése, amikor a válaszadók 43 százaléka volt elégedett, 41 százaléka pedig elégedetlen.

Az Insa megállapította, hogy a válaszadók 27 százaléka értékelte Merz munkáját rosszabbnak, míg 26 százaléka jobbnak tartotta Scholz-nál. Ugyanez volt a helyzet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) jelenlegi kormánykoalíciójával is.

A megkérdezettek csupán 27 százaléka volt elégedett a koalícióval, míg a németek 60 százaléka elégedetlen volt a kormánnyal.

🥳🥳🥳

Der Anteil der Unzufriedenen (60 Prozent) mit Bundeskanzler Merz und der schwarz-roten Bundesregierung ist nach 100 Tagen im Amt doppelt so hoch wie der Anteil der Zufriedenen (27 Prozent).https://t.co/mxaoKqCtu0 pic.twitter.com/kXsHC9Mecq

— Tatjana🗣 (@Absurdistan2020) August 10, 2025

Friedrich Merzet saját pártjából is támadják

Nincs könnyű dolga a német kancellárnak, ugyanis nem csak a választók elégedetlenek vele, hanem saját pártján belül is bírálatokat kap. Most azért érik heves bírálatok Friedrich Merz-et, mert betiltotta a fegyverkivitelt Izraelbe – hívta fel rá a figyelmet a Brussels Signal hírportál.

Merz állítólag augusztus 8-án hozta meg a döntést anélkül, hogy konzultált volna pártjának vezetőivel, hogy megnyugtassa kisebb koalíciós partnerét, a Szociáldemokrata Pártot (SPD). A német sajtó arról számolt be belső forrásokra hivatkozva, hogy Merz csak az SPD alkancellárjával, Lars Klingbeillel beszélt előzetesen a fegyverembargóról, de saját pártjának egyetlen tagjával sem egyeztetett. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap pedig azt írta, hogy sok CDU-tag „megdöbbent, dühös és felháborodott” Merz döntése miatt, amely szerint meg kell akadályozni minden olyan német fegyverkivitel Izraelbe, amely a gázai háborúban felhasználható.

Roderich Kiesewetter CDU-képviselő például úgy nyilatkozott:

„Személy szerint úgy gondolom, hogy a fegyverszállítások felfüggesztése Izraelbe súlyos politikai és stratégiai hiba Németország részéről.”

A CDU ifjúsági szervezete, a Junge Union (JU) pedig az Os Kurier-nek nyilatkozva azt közölte, hogy a döntés „szakít a CDU politika alapvető értékeivel”.

Merz bajban van, az AfD erősödik

Mindeközben a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt népszerűsége és támogatottsága folyamatosan emelkedik.

A Forsa augusztus eleji felmérése szerint az AfD elérte a 25 százalékos támogatottságot, ezzel egy szintre került a CDU/CSU-val, amely szintén 25 százalékon áll.

AfD erreicht alten Rekordwert von 25 Prozent https://t.co/IA9iGAwMUF pic.twitter.com/qxRhYKoHSf

— WELT (@welt) August 3, 2025

Az AfD politikusainak azonban súlyos támadásokkal kell szembenéznie – és nem csak politikai szinten, képviselői nagyobb kockázattal vannak kitéve erőszakos támadásoknak, mint bármely más politikai párt képviselői.

2025 első hat hónapjában a német belügyminisztérium 68 támadást regisztrált az AfD politikusai ellen, míg más pártok politikusai ellen összesen csak 30-at.

Ezek a következők:

• SDP: 9 támadás,
• CDU: 7 támadás,
• FDP: 6 támadás,
• Zöldek: 4 támadás
• Die Linke: 4 támadás.

A minisztérium az AfD képviselője, Martin Hess kérésére tette közzé ezeket az adatokat. Az AfD politikusai nemcsak nagyobb kockázatnak voltak kitéve az erőszakos támadásoknak, hanem a támadások száma is körülbelül 40 százalékkal nőtt. 2024 januárja és júniusa között a minisztérium 48 támadást regisztrált a jobboldali politikusok ellen. Németországban általában növekszik a politikusok elleni erőszakos támadások száma, évről évre körülbelül 30 százalékkal.

A legtöbbet baloldali szélsőségesek követték el, akiknek a 98 támadásból 64 tulajdonítható. Ez azt jelenti, hogy az összes támadás kétharmadát és az AfD tagjai elleni erőszakos támadások 90 százalékát a szélsőbaloldaliak követték el.

A 68 regisztrált támadásból csak hatot követtek el jobboldali szélsőségesek. A többi esetet többnyire nem lehetett egy konkrét ideológiai csoporthoz kötni, a belügyminisztérium adatai szerint.