Hamburg szociális rendszerei a migráció terheit szenvedik el: 2025 első félévében a polgári jövedelemre fordított kiadások 54 százaléka nem német állampolgárságú személyekre jutott – ez magasabb, mint a szövetségi átlag, amely 47 százalék, miközben 299 migráns család havonta több mint 8000 eurót kap. A számok nemcsak a növekvő költségeket mutatják, hanem integrációs kérdéseket is felvetnek.

A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség és a hamburgi hatóságok adatai alapján egyértelmű kép rajzolódik ki: a polgári jövedelemre, az alapellátásra, a menedékkérőknek nyújtott ellátásokra és a lakhatási támogatásra fordított kiadások folyamatosan emelkednek, amit nemzetközi válságok, például az ukrajnai háború és a folyamatos migráció okoz.

A városban a nem német állampolgárságú kedvezményezettek közül a legtöbb polgári jövedelmet ukránok, afgánok és szírek kapják.

2024-ben a polgári jövedelem Hamburgban 1,86 milliárd euróba került. Ebből 995 millió euró – 53 százalék – 93 817 külföldi kedvezményezetthez került, ami 50,6 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.

A német kedvezményezettek (92 738 fő) 868 millió eurót kaptak. 2025 első félévében a külföldiek aránya 54 százalékra emelkedett: a 629 millió euróból 340 millió euró nem német állampolgárságú állampolgársági juttatásban részesülőkhöz került. A leggyakoribb származási országok: Ukrajna (83 millió euró), Afganisztán (65 millió) és Szíria (39 millió).

2024-ben, Németországban az országos kiadások 47,4 százaléka, azaz 46,9 milliárd euró jutott nem német állampolgárokra. Hamburgban magasabb ez az arány, amely kiemeli a város migrációs csomópontként betöltött szerepét. A szenátus azzal érvel, hogy sok ellátás ideiglenes és elősegíti az integrációt; az EU-polgároknak egyenlő jogok vannak.

Kritikusok, mint például a migrációkutató Ruud Koopmans, a múltban egy szisztematikus problémára hívták fel a figyelmet:

„A magas ellátások ösztönzőket teremthetnek anélkül, hogy elegendő ellenértéket nyújtanának.”

Hamburg: Kilátás a hamburgi központi pályaudvar esti előcsarnokáról a Wandelhalle bejárata felé. Fotó: Markus Scholz/dpa (Fotó: MARKUS SCHOLZ / dpa Picture-Alliance via AFP)

Rendkívül magas kifizetések nagycsaládoknak

2024-ben 299 háztartás kapott havonta több mint 8000 eurót a polgári jövedelem rendszerében, köztük 86 háztartás hat vagy több gyermekkel és 85 háztartás öt gyermekkel. 2025-ben ez a szám már 309 volt.

A menedékkérők juttatásai esetében 2024-ben 53 háztartás kapott több mint 8000 eurót, többnyire nagycsaládok állami szállásokon.

Ezek az összegek magukban foglalják a bérleti díjakat és a szabályozott összegeket, amelyek nem szabadon felhasználhatók. Mindazonáltal: az ilyen összegek felizzítják a vitát arról, hogy visszaélnek-e a rendszerrel.

A NIUS legutóbb az afgán B. család esetéről számolt be, amely havonta több mint 7700 eurót kap, és amelynek tagjai a közösségi médiában is hirdetik kényelmes életmódjukat. Ezen túlmenően tizenkét további hamburgi polgári jövedelemtámogatási határozatot tett közzé, amelyekből kitűnik, hogy nem német családok külföldről hatalmas összegeket kapnak.

Eine afghanische Familie kassiert in Hamburg fast 7.000 Euro Bürgergeld – obwohl das Familienoberhaupt in einem Supermarkt angestellt ist und kein Deutsch spricht, wie NIUS-Recherchen vor Ort zeigen. Besonders pikant: 5.100 Euro der Summe fließen an den städtischen Vermieter… pic.twitter.com/ehZ2ZofFdX

— NIUS (@niusde_) August 1, 2025

Hamburgban több száz család kap magas jövedelemtámogatást

Más területek is megerősítik azt az általános képet, hogy a migráció szorosan összefügg a szociális állammal: 2024-ben az alapellátás (SGB XII) keretében 162 millió euró (30 százalék) jutott külföldieknek, a menedékkérőknek nyújtott ellátások pedig csaknem 127 milliót tettek ki. A lakhatási támogatások kiadásai 108 millió euróra emelkedtek, nemzetiség szerinti bontás nélkül. Összességében a szociális költségek hatalmas terhet rónak Hamburgra; csak az afgánok esetében 2020 óta több mint 955 millió euró került kifizetésre.

Az AfD politikusa, Dirk Nockemann a polgári jövedelemmel kapcsolatban Hamburgot a „világ szociális hivatalának” nevezte.

Az AfD politikusai a NIUS-nak adott nyilatkozatukban kijelentették:

„A külföldieknek nyújtott szociális ellátások robbanásszerű emelkedése jól illusztrálja az őrült menekültpolitikát. Az ellátás teljes kudarcot vallott, és meg kell szüntetni. Sürgős reformokra van szükségünk: aki hosszú távú támogatást kap, annak cserébe hozzájárulnia kell a társadalomhoz. Újra szükségünk van egy olyan rendszerre, amely a teljesítményt jutalmazza, ahelyett, hogy büntetné” – mondta Thomas Reich szociálpolitikai szóvivő.

A frakcióvezető Dirk Nockemann hozzátette:

„A vörös-zöld koalíció Hamburgot, a világ kapuját, a világ szociális segélyezési központjává teszi. A szociális ellátásokra fordított horribilis összegek milliárdokat emésztenek fel – csak Hamburgban. A helytelen menekült- és menekültpolitika, párosulva a diszfunkcionális polgári jövedelemmel, szociális kasszánkat összeomlasztja.”