Iszlamisták toboroznak és terjeszkednek az egyetemeken
A Furkan-mozgalom utánpótlás-szervezete, amelyet a német alkotmányvédelmi hatóság figyel, a campus előtt szólítja meg az elsőéves hallgatókat, hogy megnyerje őket egy „iszlám civilizáció” létrehozásához.
A „Muslimstudents NRW”nak, a török Furkan-mozgalom toborzó szervezetének tilos a felsőoktatási intézmény területén tevékenykednie, ezért a campus közvetlen közelében, az egyetemi hídon állították fel standjaikat, „Tájékoztatás az iszlámról – információ, párbeszéd és eszmecsere” mottóval.
Két pavilonban – egyben a férfiak, egyben a nők számára – az iszlámot népszerűsítették az elsőéves hallgatóknak. A „Muslimstudents szervezet a Ruhr-Egyetemen Bochumban (RUB) és Dortmundban, ahol a Furkan-mozgalom székhelye található, is toborzást tartott.
„Muslimstudents NRW“ werben vor Ruhr-Uni für sich – Stände offenbar getrennt für Männer und Frauen https://t.co/wcGPblxFQu pic.twitter.com/rGtrZqu2da
— WELT (@welt) October 17, 2025
Az iszlamisták terjeszkednek az egyetemeken
Az iszlamisták egy hároméves iszlám tanulmányi programmal is hirdetik magukat, amelynek keretében a Furkan-mozgalom ideológiáját és módszereit tanítják. Mivel évek óta nem engedélyezett számukra az egyetemi területen való tevékenység, néha trükkös módszerekkel próbálnak mégis jelen lenni. Tavaly például könyvklubként regisztrálták magukat, hogy felállíthassák standjaikat. Az akció csak rövid ideig tartott, mert az egyetemi vezetés közbeavatkozott.
A Furkan-mozgalom elutasítja a demokráciát, és az iszlámot tekinti minden életterület alapjának, ami ellentétes a liberális-demokratikus alaprenddel.
A német egyetemeken egy ideje egyre gyakrabban fordulnak elő aggasztó, iszlamista jellegű események. Így például idén májusban az egyetemen rendezett iszlám héten a férfi és női hallgatókat arra kérték, hogy külön bejáratokon keresztül lépjenek be az előadóterembe, és ott külön helyeken üljenek le.
A szemeszter kezdetét ünneplő rendezvényeken még a neves berlini Charité-ban is szigorúan elkülönítve ültek a nők és a férfiak az előadóteremben. A Siegeni Egyetemen is tartott rendezvényeket a muszlim egyetemi csoport, amelyeken a nemek elkülönítve ültek az előadóteremben, és a göttingeni muszlim egyetemi csoport imádkozásán is szigorúan elkülönítve ültek a férfiak és a nők.
Mit getrennten Pavillons für Männer und Frauen haben die „Muslimstudents NRW“ an der Uni Bochum erneut für Aufsehen gesorgt. Offiziell geht es um „Aufklärung über den Islam“, tatsächlich um ideologische Missionierung. https://t.co/OijGJK6t0T Die Gruppe steht der türkischen…
— Tichys Einblick (@TichysEinblick) October 17, 2025
Németország sötét jövője: a fiatal muszlimok fele iszlám teokratikus államot követel
Jelenleg körülbelül 5,6 millió muszlim él Németországban, amely a teljes lakosság körülbelül 6,5 százaléka. Ha a magas bevándorlási számok továbbra is fennmaradnak, a Pew Research Center intézet becslései szerint 2050-re a német lakosság 20 százaléka lehet muszlim. Emellett növekvő tendenciát mutat a radikalizálódás, különösen a fiatalok körében. Különösen szembetűnő ez a tendencia a 15 év alattiak körében. 2014-ben ebben a korcsoportban 8–10 százalék volt a muszlimok aránya. 2024-ben ez már 11–12 százalék volt, és 50 év múlva (ami történelmi léptékben rövid idő) megbízható becslések szerint közel 30 százalékra fog emelkedni.
A párhuzamos társadalmak többségi társadalmakká válnak?
Szakértők szerint ennek hatása már megfigyelhető többek között Offenbachban, Duisburgban (Marxloh, Rheinhausen), Essenben (Katernberg) vagy Gelsenkirchenben (Buer, Resse), ahol a muszlimok aránya a fiatalok korcsoportjában már jóval meghaladja a 30 százalékot. A problémák a bölcsődékben és az iskolákban még nem értek véget, mert nem várható, hogy az integráció, amely a szülői házban és az iskolában elmaradt, valamikor később megtörténik.
Így a párhuzamos társadalmak fokozatosan többségi társadalmakká válnak, amelyek toleranciája a más vallásúak iránt sokkal kisebb, mint fordítva. Egy KFN-tanulmány keretében a megkérdezett muszlim diákok 67,8 százaléka már egyetért azzal az állítással, hogy „a Korán szabályai fontosabbak, mint a német törvények”. Ez azt jelenti, hogy a vallási normák (hasonlóan a saríához) elsőbbséget élveznek a világi joggal szemben. 45,8 százalékuk pedig az iszlám teokratikus államot tartja a legjobb államformának!