Legalábbis erre a következtetésre jutott a brüsszeli Eurointelligence intézet, amely Berlin azon döntését elemzi, hogy nem küld Taurus cirkálórakétákat Kijevbe.

Bombaként robbant a hír, miszerint Berlin mégsem ad Taurus rakétákat Kijevnek. A Taurus cirkálórakéták, amelyek mintegy öt méter hosszúak és 1,3 tonna súlyúak, a gyártó szerint nagy, több mint 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. Álló célpontok ellen használják őket. Mivel a lövedékek alacsonyan, 50 méternél is alacsonyabban repülnek, radarral alig észlelhetők. A becsapódáskor alkalmazott speciális robbantási technika lehetővé teszi, hogy a Taurus akár a bunker több szintjén is áthatoljon, ahogy az alábbi animáció is szemlélteti.

Az egyik feltétele az volt Olaf Scholz kancellárnak, hogy Ukrajna nem lőhet át más országokba ezekkel a fegyverekkel, csakis a saját területét védheti azokkal. Berlin a jelen szerint attól tart, hogy Ukrajna nem tudja tartani a megállapodást.

Exklusiv: Öffentlich hält Olaf Scholz sich zurück. ABER: In einer Geheimsitzung mit Top-Ministern, die in einem abhörsicheren Raum stattfand, sprach der Kanzler jüngst über seine Kriegssorge. Es sind hochbrisante Aussagen! Meine Kollegin Angelika Hellemann und ich haben in Sachen… pic.twitter.com/iVs33duTUT

— Paul Ronzheimer (@ronzheimer) October 5, 2023

„Franciaország és az Egyesült Királyság is felszólította a német kormányt a rakéták leszállítására, de Scholz a jogi különbségekre hívja fel a figyelmet. A briteknek és a franciáknak saját csapataik vannak Ukrajnában, amelyek a rakéták geodéziai adatait ellenőrzik. Németországban a Bundestagnak kellene jóváhagynia a német csapatok külföldre telepítését. (…) Mint egyre gyakrabban, Scholz technikai kifogás mögé bújik, hogy ne kelljen felfednie a valódi okot” – értékel az Eurointelligence, amelyet a wPolityce.pl lengyel portál szemlézett.

Az agytröszt szerint a német kancellár nem akarja átlépni azt a vörös vonalat, hogy német csapatokat küldjön Ukrajnába (akik felügyelik a megállapodás betartását), noha a Bundestagban egyértelmű többség lenne egy ilyen döntés támogatására. Azt sem akarja, hogy német haditechnikai eszközöket használjanak Oroszország megtámadására. Ez jól mutatja, hogy meddig mer elmenni a Nyugat. Arról eltérő a vélemény a Nyugaton, hogy mihez kezdjenek a Krímmel és arról, hogy a nyugati fegyvereket be kellene-e vetni az Oroszország elleni ukrajnai támadásokban magával Oroszországgal szemben – hangsúlyozza a brüsszeli intézet, hozzátéve, hogy Olaf Scholz kettős játékot játszik az egész háború alatt: ő maga nem akarja, hogy Oroszország veszítsen, de látszatintézkedésekkel igyekszik segíteni Ukrajna győzelmét.