A zsidók elleni bűncselekmények régóta a vallási alapú támadások középpontjában vannak az Egyesült Államokban. Az FBI szerint a 2023. október 7-i támadást megelőzően a zsidók elleni bűncselekmények az összes vallási alapú bűncselekmény 68%-át tették ki az USA-ban, az antiszemita támadások azonban a gázai övezetben történt Hamász támadás óta jelentősen megnőtt.

Vallásos és világi zsidók, fiatalok és idősek, demokraták és republikánusok egyaránt áldozatai lettek a gyűlöletnek és az erőszaknak. Nemrégiben a washingtoni Capital Jewish Museum előtt történt halálos lövöldözés, amelyben meghalt meghalt a 30 éves Yaron Lischinsky és a 26 éves Sarah Lynn Milgrim, az izraeli nagykövetség két alkalmazottja. A gyilkosság gyanúsítottja egy 31 éves férfi, aki a támadás után azt kiabálta: „Szabad Palesztinát.”

A gyanúsítottat, Elias Rodriguezt, a helyszínen azonnal őrizetbe vették, a rendőrség kihallgatta, előzetes bírósági meghallgatása június 18-án lesz. Rodriguez-t két rendbeli gyilkossággal, külföldi tisztviselő meggyilkolásával, lőfegyverrel okozott emberöléssel és lőfegyver használatával vádolták. Az őrizetét elrendelő bíró előtt többször bólintással hagyta helyben az ellene felhozott vádakat, amikor a bíró felolvasta azokat. A férfit akár halálbüntetést is kaphat tettéért.

Terjed az erőszak és az antiszemitizmus az amerikai egyetemeken

Az amerikai egyetemek campusain rendszeressé vált, hogy egyetemisták tüntetnek és terroristáknak öltöznek, kaffiyeh-t, arab kendőt viselnek, mellyel arcukat is eltakarják, miközben a „From the River to the Sea” (A folyótól a tengerig) és „Free Palestine” (Szabad Palesztina) szlogeneket skandálják. Az antiszemita hálózat központja úgynevezett „információs sátrakat” finanszíroz az egyetemi táborokban, és anyagi támogatást nyújt terrorista csoportoknak, különösen a Hamásznak.

A lap úgy fogalmaz: a „Heil Hitler” helyett a mai terroristák „Szabad Palesztinát” kiáltanak.

A radikális baloldali oktatók hallgatólagosan támogatják mindezt, hiszen nem lépnek fel a tüntetők ellen és az egyetemistákat sem szankcionálják. A közösségi médiaoldalak pedig kifejezetten erősítik a lázadást és a lázítást a zsidóság ellen: büszkén hirdetik aktivitásukat és a zsidók globális etnikai tisztogatására szólítanak fel – hívta fel a figyelmet véleménycikkében a The Washington Times.

Stopping the Jew hunt @WashTimesOpEd https://t.co/rmxmZTHJYQ

— The Washington Times (@WashTimes) June 12, 2025

A rettegett Ku Klux Klan tevékenységét idézik a mai antiszemita csoportok az Egyesült Államokban

A cikk szerzője felhívja a figyelmet arra is, hogy nem új jelenség Amerikában egy „maszkos, faji gyűlölettel teli csoport, amely nem lát semmi rosszat a faji felsőbbrendűség rendszerében és amely az amerikai társadalom jelentős részét, köztük az egyetemeket, a médiát, a helyi rendfenntartó szerveket, valamint a szövetségi és állami választott tisztviselőket is magába olvasztotta és amely identitásuk miatt erőszakot követett el és lázított azok ellen, akiket alacsonyabb rendű embereknek tart.

Az 1920-as években a Ku Klux Klan proamerikai, keresztény és a törvényt és rendet támogató szervezetként tüntette fel magát. A Klan beépülése az amerikai társadalom mainstreamjébe legitimitást és fedezéket adott a faj- és vallási erőszak, az idegengyűlölet és a korrupció elítélendő rendszerének.

A Ku Klux Klan az amerikai gyűlöletcsoportok legrégebbi és leghírhedtebb szervezete. Bár a fekete amerikaiak általában a Klan elsődleges célpontjai, tagjai zsidókat, az Egyesült Államokba bevándoroltakat és az LMBTQ+ közösség tagjait is támadták.1865-ben, a polgárháború végén, hat konföderációs veterán gyűlt össze Pulaski-ban, Tennessee államban, hogy megalapítsák a Ku Klux Klán nevű csoportot, amely erőszakos és terrorral teli kampányt indított az afroamerikaiak ellen. Ahogy a csoport tagjai a déli fehér társadalom minden rétegéből gyarapodtak, erőszakos megfélemlítéssel akadályozták az afroamerikaiakat a szavazásban és a politikai tisztségek betöltésében. A Ku Klux Klan első vezetője Nathan Bedford Forrest volt. A Klan szervezetén belül ő irányította a tagok hierarchiáját, akiknek furcsa címeket adtak, mint például „császári varázsló” és „magasztos küklopsz”.

A csuklyás jelmezek, az erőszakos „éjszakai lovaglások” és az a gondolat, hogy a csoport egy „láthatatlan birodalmat” alkot, bizonyos módon misztikussá tette a Klant, ami csak tovább növelte hírhedtségét. 1915-ben a Ku Klux Klan fehér protestánsok által újjáalakult Georgia állam Atlanta városa közelében.

A csoport feketék elleni ideológiai magján túl a Klan második inkarnációja a katolikus és zsidó bevándorlókat is ellenezte. 1925-re a Klan már 4 millió tagot számlált, és egyes államokban jelentős politikai hatalommal rendelkezett.

A Klan az 1960-as években harmadszor is felbukkant, hogy ellenezze a polgárjogi mozgalmat és megpróbálja megőrizni a szegregációt. A Klan bombamerényletei, gyilkosságai és egyéb támadásai sok ember életét követelték.

2024-ben a Ku Klux Klan (KKK) jelentős átalakuláson ment keresztül. Két nagyobb frakció – az Old Glory Knights és a Loyal White Knights – vagy elvesztette jelentőségét, vagy teljesen megszűnt. Ezeknek a felbomlásoknak a nyomán új csoportok, például a Maryland White Knights és a Sacred White Knights jelentek meg, amelyek a megszűnt szervezetek tagjaitól nyertek támogatást.

Jogi eszközökkel visszaszorítható lenne az antiszemita támadássorozat?

A zsidógyűlölő hálózatok és a Ku Klux Klan közötti párhuzamok jogi értelmezései – egyes szakértők szerint – segíthetnek az antiszemita támadások felszámolásában. Sok állam az álcázás tilalmáról szóló törvényeket alkalmazta a Klan tagjainak letartóztatására.

A bíróságok széles körben megerősítették ezeket a törvényeket, miután egyensúlyt teremtettek a véleménynyilvánítás és a szabad vallásgyakorlás jogának, valamint az amerikai állampolgárok polgári jogainak biztosítására irányuló igényének között.

A jogi lehetőségeket a Klan áldozatai is felhasználták arra, hogy ellehetetlenítsék a szervezetet, finanszírozási forrásaikat polgárjogi és büntetőperek során kényszerítették térdre. Többek között a zsarolás és megfélemlítés elleni törvények is azok közé tartoznak, amelyeket akár magánszemélyek is felhasználhatnak arra, hogy anyagi kártérítést követeljenek és szigorú büntetést kérjenek az antiszemita támadások elkövetői valamint a mögöttük álló finanszírozók ellen.

Borítókép: Egy tüntető „Free Palestine” (Szabad Palesztina) feliratú táblát tart a Columbia Egyetem előtt (Fotó: AFP)