A német rendőrség akciónapot tartott, amelyen az online-bűnözőket vették célba.

A német rendőrség országos akciónapot tartott az online gyűlölet, amelynek keretében razziákat és kihallgatásokat hajtottak végre 140 olyan ügyben, amelyekben „bűncselekményt tartalmazó anyagok terjesztésének gyanúja merült fel… különösen a közösségi média platformjain”.

Németország legfőbb bűnüldöző szerve, a BKA egy nyilatkozatában megjegyezte: „Az akciók során kihallgatták a gyanúsítottakat és digitális bizonyítékokat – például okostelefonokat – foglaltak le. A gyanúsítottak bejegyzéseit és hozzászólásait előzetesen több szinten is megvizsgálták, és azokat jogellenesnek ítélték.”

A LinkedInre és a Facebookra feltöltött BKA-nyilatkozat megjegyzi, hogy a nyomozások „gyűlöletkeltés” (Volksverhetzung), „alkotmányellenes”, azaz náci szimbólumok használata, valamint „sértés” vádjait érintették.

Ezek a klasszikus német „gyűlöletbeszéd” vádak. A „gyűlöletkeltés” törvénye kifejezetten az etnikai, faji vagy vallási csoportok elleni gyűlöletkeltést célozza meg. Németország úgynevezett lèse-majesté törvénye fokozott védelmet biztosít a közszolgáknak a „sértés” ellen.

A BKA szerint az esetek körülbelül kétharmada „politikai indíttatású jobboldali bűnözéshez” (PMK-rechts) kapcsolódott: Ez a besorolás, hasonlóan a „jobboldali szélsőségesség” kifejezéshez, a német nyelvhasználatban erőteljesen utal a náci stílusú rasszizmusra.

Évek óta probléma az online gyűlöletkeltés

2024 novemberében a akkor 64 éves német nyugdíjas, Stefan Niehoff otthonára csaptak le a bajor vidéken, egy korábbi, az online „gyűlölet” elleni országos „akciónapon”.

A rendőrség lefoglalta Niehoff táblagépét, és később a német jog szerint az összes fent említett bűncselekménnyel vádolták meg: „sértés”, „felbujtás” és náci szimbólumok „használata”. A „sértés” és a „felbujtás” vádjait végül ejtették, de négy vádpontban bűnösnek találták náci szimbólumok „használata” miatt.

Bár a férfi valóban megsértette Németország akkori gazdasági miniszterét, Robert Haebecket azzal, hogy retweetelt egy mémet, amely tréfásan „professzionális idiótának” nevezte őt, a többi, állítólag terhelő tweetjének vizsgálata egyértelművé teszi, hogy Niehoff nem vett részt semmiféle „gyűlöletkeltő” felbujtásban, hanem csak olyanokat idézett, akik ezt tették, pontosan azért, hogy bírálja a diszkriminációt – írta a Brussels Signal.

Stefan Niehoff januárban meghalt, állítólag agyvérzés következtében. Halála előtt fellebbezést nyújtott be ítélete ellen. Amiért ügye közismertté vált, az, hogy elég bátor volt ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza a vele szemben felhozott vádakat.

Egy második ügy, amely nemrégiben némi nyilvánosságot kapott, és amelyben egy másik nyugdíjas Friedrich Merz kancellárt „Pinokkiónak” nevezte, előre láthatóan és gyorsan el lett utasítva.

Több ezer ilyen eset van Németországban, amelyek közül szinte egyet sem jelentik, még a német média sem, és amelyek részletei rejtve maradnak. A legfrissebb rendelkezésre álló BKA-adatok szerint 2024-ben 10 732 eset volt „bűncselekménynek minősülő gyűlöletkeltő bejegyzés” (szemben a 2021-es 2411-gyel).

A Niehoff otthonában végrehajtott razzia az online „gyűlölet” elleni 11. országos „akciónapon” történt. A legutóbbi „akciónap” már a tizenharmadik ilyen esemény volt. Az elsőre 2016 júliusában került sor, egy évvel azután, hogy a német kormány kampányt indított az online „gyűlöletbeszéd” ellen, és mindössze két hónappal azután, hogy az Európai Bizottság elfogadta a témával kapcsolatos „magatartási kódexét”.

Minden akciónapon több tucat, néha több száz rendőri intézkedés történt a „beszédbűncselekmény” gyanúsítottjai ellen. A jelentések szerint az első alkalommal 60 gyanúsított otthonában razziáztak. A 2024 novemberében mintegy 50 ilyen razziát, valamint a rendőrségi központokban történő kihallgatásokat folytattak le. A 2025. júniusi akció 180 rendőri intézkedést foglalt magában 140 nyomozással kapcsolatban. Ezek között 65 razzia, valamint „számos gyanúsított” kihallgatása szerepelt.