A vastagabb pénztárcát választanák a szerbek a tiszta levegő helyett, és az ország lakossága többségében még mindig ellenzi az EU-hoz való csatlakozást, derült ki egy felmérésből.

Helyes az irány

Annak ellenére, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest kevesebben gondolják azt, hogy nagyon, vagy csak jól mennek a dolgok Szerbiában, még mindig ők vannak a többségben. A 2022 decemberében 2 413 felnőtt megkérdezésével zajlott közvélemény-kutatás alkalmával a lakosság több mint fele még mindig úgy véli, hogy helyes az irány. Ehhez képest 36 százalék körüli azok aránya, akik szerint a kormány rosszul vezeti az országot. Jelentősen, majdnem 5 százalékkal emelkedett azon emberek száma is, akik nem tudják eldönteni, hogy jó vagy rossz az út – derül ki a House of win felméréséből.

10 százalék alatti azon emberek száma, akiket nem érintenek a drágulások

Ugyanakkor szinte mindenkit elér a drágulási hullám. A megkérdezettek 85,5 százaléka mondja azt, hogy az áremelkedések hatással voltak az életükre. Közülük is 48,6 százalék az, akiket nagyon, míg 36,9 százalék, akiket kevésbé ért el a válság.

A közvélemény-kutatás során azt is megkérdezték a szerbektől, hogy szerintük mely energetikai rendszerbe lenne érdemes leginkább befektetni. A válaszok között 12,3 százalékkal zárt a nukleáris energia, de a legtöbben a szél és a napelemparkok építését preferálnák, így válaszolt több mint 30 százalék, a vízerőművek bővítését pedig 25 százalék tartaná fontosnak. 15 százalék a hőerőművekbe fektetne, míg ennél valamivel kevesebben szeretnének még inkább a földgázra támaszkodni.

Eldöntendő kérdésként arra is válaszolniuk kellett az embereknek, hogy mit szeretnének inkább, vastagabb pénztárcát vagy tiszta levegőt. A szerbek többsége, 52 százaléka a pénzt részesítette előnyben, míg 48 százalék gondolja úgy, hogy jobb lenne, ha az illetékesek megoldanák a légszennyezettség problémáját.

Tartanak a koszovói konfliktustól is

Aktuálpolitikai kérdésekről is szólt a felmérés, amelyet a Blic napilapban tettek közzé. Ebből kiderül, hogy a szerbek 76 százaléka úgy véli, hogy folytatnia kell az államvezetésnek a Pristinával való párbeszédet. A lakosság többsége tart valamiféle összetűzéstől Koszovóban. Az állampolgárok 48,8 százaléka attól fél, hogy a pristinai hatóságok lépései miatt konfliktus alakulhat ki. A válaszadók 11,9 százaléka Belgrádban látja a lehetséges felelőst. 15,2 százalék nem számít konfliktusra, de feszültségre igen.

Nem az Európai Unióra

Szerbia elhúzódó uniós integrációja egyértelmű nyomot hagy az emberekben. Ez meglátszik az adatokon is. Túlsúlyban vannak ugyanis azok, akik, ha most rendeznének referendumot az ország uniós csatlakozásáról, akkor nemmel válaszolnának. Az állampolgárok 47,8 százaléka ellenzi Szerbia EU-integrációját, 36,7 százalék viszont a tagság mellett van.

Hogy miért ilyenek az eredmények, egy szóban össze lehetne foglalni – ez pedig a csalódottság. A válaszadók 34,6 százaléka érzi úgy, hogy csalódnia kellett az Európai Unióban, míg az EU-csatlakozást soha nem támogató keményvonalasok 28,5 százalékot tesznek ki. A lakosság 26,4 százaléka továbbra is szenvedélyesen támogatja az uniós integrációt.

Aleksandar Vucic szerb elnök ugyanakkor biztos abban, hogy a balkáni ország lesz a következő, amelyet felvesznek az EU-ba. Az államfő ezt a Happy TV-nek adott interjújában mondta. Mint fogalmazott, ő inkább attól tart, hogy a külföldi befektetések elmaradhatnak az országban. Kiemelte, attól nem fél, hogy Szerbiát Törökországhoz hasonlóan sokáig EU-tagjelöltként tartják majd, de aggasztja, hogy valaki majd azt mondja, nem lesz több beruházás.