A Volkswagen-csoport 2030-ig összesen hat akkumulátorgyárat akar építeni az elektromos autók ellátása érdekében Európa-szerte. A tartósan magas energiaköltségek azonban veszélyeztethetik a projektet.

Még ha számos európai kormányzat ösztönözni is akarja az ország lakosait az elektromos járművek vásárlására, az olykor rendkívül magas villamosenergia-költségek miatt az elmúlt időszakban egyre többen tartózkodnak ettől. Ráadásul, ahogy arról a V4NA is beszámolt, több helyen korlátozhatják az elektromos autók töltését is az áramhiány miatt.

Svájcban akciótervet dolgoztak ki arra az esetre, ha hiány lépne fel villamos energiából, a négy pontos terv harmadik szakasza szerint pedig szabályoznák az elektromos autók használatát abban az esetben, ha nem lenne elég áram a hálózatban.

Eközben a Volkswagen azt tervezi, hogy 2030-ra hat akkumulátorgyárat állít üzembe Európa-szerte a PowerCo akkumulátorgyártó vállalat alatt, amely júliusban megkezdte egy németországi gyár építését, szeptemberben pedig 3 milliárd eurós befektetést írt alá az Umicore vállalattal katódanyag-gyártásra.

Thomas Schäfer, a Volkswagen-csoport vezérigazgatója azonban a Times-nak nyilatkozva elmondta, hogy a németországi és más uniós országok akkumulátorgyáraiba való befektetésnek nincs pénzügyi értelme, ha „a politikai döntéshozók nem tudják hosszú távon kordában tartani az energiaárak emelkedését”. Kiemelte, hogy „ha nem sikerül gyorsan és megbízhatóan csökkenteni az energiaárakat Németországban és Európában, akkor az energiaigényes termelésbe vagy új akkumulátorgyárakba történő beruházások Németországban és az EU-ban gyakorlatilag veszteségesek lesznek.” Ezért ezeket a befektetéseket máshova fogják vinni.

November elején született meg az a megállapodás az Európai Unióban, amelynek értelmében 2035-től betiltják a belső égésű motorral hajtott új autók értékesítését. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.

A döntést azonban számos országban, többek között Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában is Németországban is bírálták, ahol munkahelyek tízezrei miatt aggódnak, és az európai autóipar tönkretételéről beszéltek.

A belső égésű motorok kiváltására irányuló törekvést más szempontokból is több kritika érte. Az egyik nagy probléma az erőforrás-fogyasztás, különösen a járművek akkumulátorai esetében, amelyek a nyersanyagárak emelkedése miatt egyre drágábbak. A másik probléma, hogy rengeteg extra villamos energiát kell előállítani az elektromos autók töltéséhez, amihez a legtöbb helyen nem áll rendelkezésre megfelelő előállítási- és hálózati kapacitás sem. Ráadásul az olcsóbb orosz gáz kiváltása a drágább nyugati LNG-vel, vagyis a nyersanyag árának növekedése miatt a rengeteg plusz áram előállítása már-már luxusnak számítana Európában.

Ezek alapján jól látszik, hogy az embereknek egyre kevésbé éri meg elektromos autókat vásárolni, az ipar számára pedig egyre kevésbé kifizetődő Európában gyártási kapacitásokba fektetni.