Elszabadultak az élelmiszerárak Horvátországban. Egy kilogramm kenyérért annyit kell fizetni, mint ugyanennyi sertéshúsért. A magvas kenyér 6 euróba kerül az Adria-parti országban. Szerbiában eközben stabil a kenyér ára, a sertéshús pedig a kormány intézkedéseinek köszönhetően olcsóbb lett. A szerb pénzügyminiszter az infláció csökkenésére számít.

Hat euróba kerül 1 kilogramm kenyér

Folyamatosan nőnek az élelmiszerárak Horvátországban. Az egyik legnagyobb drágulás a kenyérnél érzékelhető. Egy nagyobb, teljes kiőrlésű vekniért 6 eurót kell fizetni. Ezzel szemben egy kiló sertésfilé fél euróval olcsóbb, azaz 5 és fél euró. Ennyiért szalonnát is vehetünk, a pörköltnek való pedig valamivel kevesebbe kerül – írja a horvát Jutarnji Listre hivatkozva a B92.

kép: Pixabay

Az élesztő nélküli, 400 grammos kenyér az egyik legnagyobb horvát üzletláncban 20 kunába (csaknem 3 euró) kerül, ami kilónként 50 kunás (több mint 6 euró) árat jelent. A magvas vekni ára majdnem ugyanennyi. Ezt a kenyeret ráadásul helyben állítják elő, tehát nem behozatali termékről van szó, a horvát gazdáktól ugyanakkor alacsony áron vásárolják fel a búzát – panaszkodnak a termelők.

A horvát lapnak nyilatkozó egyik nagy péküzemben azt mondják, hogy a kereskedők árréséért ők nem felelősek, viszont megjegyzik, hogy a pékek kiadásai is nőttek.

„Minden megdrágult, a gabona, amelyből kenyeret sütünk, a csomagolás, a szállítás és az energia is. Így emelni kellett a különböző fajta kenyerek árát”

– nyilatkozták a termelővállalatnál.

Az említett vekni kilogrammonkénti ára a drágítás előtt valamivel több mint 4 euró volt.

Emelkedik a nyersanyagok ára, drágul a kenyér

Az egyik gabonafelvásárló igazgatója a helyzettel kapcsolatban kiemelte: azért is nő a kenyér ára, mert a búza felvásárlási ára kilónként 1 kunával, azaz 14 eurócenttel nőtt a tavalyihoz képest. Nada Barisic ugyanakkor hozzátette: még mindig vannak olyan kenyerek, amelyek olcsóbban hozzáférhetők a lakosok számára. Példaként említette a félbarna kenyeret, melynek kilogrammonkénti ára 1 euró 30 cent. Szerinte ezt az árat az emberek még ki tudják fizetni.

„A speciális kenyerek esetében az a probléma, hogy az előállításukhoz szükséges nyersanyag megdrágult. Így például emelkedett a különböző növényi olajak ára is”

– tette hozzá az igazgató, aki szerint az emelés ellenére óriási gondokkal küzdenek a horvát pékek a jelentősen emelkedő előállítási költségeik miatt.

Az infláció stabilizálódására számít a szerb pénzügyminiszter

Teljesen más a helyzet a Horvátországgal szomszédos Szerbiában, ahol a kenyérért hatósági árat kell fizetni az embereknek. Ott a legolcsóbb, Száva típusú kenyér 49 dinárba, azaz 40 eurócentbe kerül, és a legdrágább fajta ára sem haladja meg a másfél eurót. A hús árát is korlátozta a belgrádi kormány. A sertéscomb már tavaly óta az árstop alá esik, míg a lapocka, a tarja és a karaj idén július közepe óta. Ezzel sikerült a korábbi árakat kilónként átlagosan 1 euróval csökkenteni. Jelenleg ezekért a termékekért 4,5 – 6 eurót kell fizetni a boltokban. A kabinet a csirkehús esetében az árrést 10 százalékban maximalizálta, így ennek a húsárunak is esett az ára.

kép: Pixabay

Vélhetően emiatt is számít arra a balkáni ország pénzügyminisztere, hogy a következő időszakban csökkenni fog az infláció mértéke.

„A Szerbiai Nemzeti Bank várakozásai szerint megállhat az infláció, sőt, a következő hónapokban csökkenni fog annak mértéke. Ugyanezt várják több európai országban is. Remélem, hogy így lesz”

– mondta a szerb állami hírügynökségnek, a Tanjugnak Sinisa Mali.

A balkáni országban az éves infláció júniusban egyébként 11,9 százalékos volt. A pénzromlás ellen nem csak az alapvető élelmiszerárak, hanem az üzemanyag és az energia tarifa korlátozásával is küzd a szerb kabinet. A pénzügyminiszter szerint, ha ez nem így lenne, akkor az egekbe repülnének ezek az árak, úgy, ahogy az a fejlett nyugati országokban is tapasztalható – mondta Mali.