Bulgária 12 évvel tovább tartaná üzemben a széntüzelésű erőműveket

Bulgária 12 évvel tovább tartaná üzemben a széntüzelésű erőműveket

A bolgár parlament arra utasította a kormányt, hogy egyeztessen az Európai Bizottsággal és kérjen engedélyt arra, hogy csak 2038-ra kelljen kivonnia a szenet az energiatermelésből. Az ipar is irreálisnak tartja az eredeti klímacélokat a jelenleg helyzet tükrében.

GAZDASÁG 2023. JANUÁR 14. 07:00

Bulgária az eredeti célokhoz képest mintegy tizenkét évvel későbbre tervezné a széntüzelésű erőművei bezárását és azt akarja elérni, hogy csak 2038-ra legyen köteles kivonni a szenet az energiatermelésből. A szófiai parlament egy szavazáson arra utasította a kormányt, hogy kezdjen tárgyalni az Európai Bizottsággal arról, hogy engedélyt kapjon a halasztásra. A szénerőműveket támogató döntés elsöprő többséggel, 187 igen szavazattal, mindössze két ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett született meg a szófiai parlamentben.

Az uniós forrásokért felelős ügyvezető miniszterelnök-helyettes, Atanasz Pekanov március végéig kapott határidőt arra, hogy benyújtsa az Európai Bizottsághoz a feltételek újratárgyalására vonatkozó hivatalos kérelmet.

Az ügy már egy ideje komoly téma Bulgáriában, korábban a széntüzelésű erőművek és szénbányák dolgozói a parlament előtt tüntettek az erőművek bezárásának 2038-ig történő elhalasztása mellett. Arra panaszkodtak, hogy

a korábbi célok megvalósítása veszélyeztetné az energiabiztonságot és számos munkahelyet.

A bonyodalmat azonban az okozza, hogy a parlament döntése ellentétes az ország uniós újjáépítési tervével, amely előírja, hogy az energiaágazat szén-dioxid-kibocsátását 2025 végére 2019-hez képest 40 százalékkal kell csökkenteni. Ez azt jelentené, hogy 2026-ra teljesen ki kellene vonni a szenet. A parlamenti képviselők szerint a jelenlegi helyzetben képtelenség úgy tartani a kitűzött céldátumokat, hogy közben ne szenvedne súlyos károkat az ország,

ezért még akkor is el akarják halasztani a fokozatos kivezetést, ha az Európai Bizottság büntetésből csökkenti akarja a támogatási forrásokat.

Ipari források szerint a bolgár széntüzelésű erőművek a nyári hónapokban az ország teljes villamosenergia-szükségletének felét állítják elő. A fűtési szezonban ez majdnem hatvan százalék. Legtöbbjük ugyan már megkezdte a tüzelőanyag-összetétel diverzifikálására és a szén fokozatos kivonására irányuló projektek végrehajtását, de ezt 2025-ig nem lehet teljes mértékben megvalósítani – áll az iparág korábban írt levelében, amelyet az állami és parlamenti vezetőknek címeztek. Bulgária egyébként Délkelet-Európa egyik legnagyobb villamosenergia-exportőre. A legnagyobb széntüzelésű erőmű az állami tulajdonú Maritsa East 2, amelynek kapacitása 1,61 GW az összes széntüzelésű erőmű 3,85 GW-os összkapacitásából. Ezek az egységek egyre fontosabbá váltak az ország energiastabilitása szempontjából, amióta tavaly a Gazprom leállította a földgázszállításokat.

Az energia külföldi eladásából származó bevételeit elsősorban arra fordítják, hogy megvédjék a vállalatokat és a fogyasztókat az emelkedő energiaköltségektől.

Eközben a Greenpeace környezetvédelmi szervezet egyre inkább sürgeti a bolgár kormányt, hogy a megújuló energiákra összpontosítson, és teremtsen új munkahelyeket a szénmezőkön. Arra hivatkoznak, hogy a gáz, az olaj és a szén elégetése során felszabaduló üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid a fő oka a globális felmelegedésnek, amely végzetes következményekkel jár. A Greenpeace azonban arra már nem tud érdemben válaszolni, hogy a megújuló energiaforrásokhoz szükséges pénz előteremtése és az infrastruktúra megtervezése, kiépítése hogyan érhető el a tervezett céldátumig. A parlamenti képviselők ugyanis nem azt kifogásolják, hogy át kell állni a zöldebb energiatermelésre, hanem a megfeszített tempón szeretnének lazítani.

GAZDASÁG

Címkék:

bulgaria, co2, coal, emission