Évek óta emelkednek az ingatlanárak Németországban, a saját otthont már a jobban kereső családok sem engedhetik meg maguknak, a tendencia vége pedig még sehol sem látszik.

Németország lakosságának többsége nem saját tulajdonú ingatlanban él, hanem albérletben lakik – nem tudják ugyanis finanszírozni a saját ingatlant. Tízből nyolc német álmodik saját otthonról, erről már évek óta készülnek közvélemény-kutatások, az eredmények pedig nem változnak. A németek is tudják, hogy a lakástulajdonosok hosszú távon olcsóbban élnek, mint a bérlők.

Ötven éven át, 1960-tól 2010-ig sokak számára vált valóra az álom a saját otthonról. Akinek volt állandó állása és a szokásos 20 százalékos saját tőkéje, az jelzáloghitelt kapott a banktól. Ha szorgalmasan dolgoztak és kordában tartották a kiadásokat, a hitelt átlagosan 27 év után visszafizették, majd az ingatlan teljes egészében a tulajdonukba került. Azok az álomszerű idők azonban már elmúltak és szakértők szerint nem is fognak visszatérni.

A saját tulajdonú lakások ugyanis ma megfizethetetlenek az átlagkeresetűek számára, de még a jobban keresőknek is gondot okozna a vásárlás.

Ma egy társasházi lakás átlagos négyzetmétere Németországban 3300 euróba kerül, a keresett városokban 5000 euróba, Münchenben pedig 8000 euróba. Egy 100 négyzetméteres új lakás legalább 430 000 euróba kerül. A mostani jelzáloghitel-kamatláb és a két százalékos törlesztés mellett ez havi 2000 eurós jelzáloghitel-törlesztést eredményez.

Markus Brandstetter szerint a messze legfontosabb ok az Európai Központi Bank (EKB) alacsony kamatpolitikája körül keresendő. Az EKB 2008 júliusa és 2009 májusa között négy százalékról egy százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat – látszólag azért, hogy a 2007/2008-as pénzügyi világválság után megmentse az euróövezet gazdaságát, valutáját és bankjait.

Valójában azonban azért, hogy finanszírozza az EU déli országainak adósságait és megakadályozza az EU felbomlását. Ezzel kinyílt Pandora szelencéje. 2010 és 2021 között az ingatlanárak a Szövetségi Köztársaságban megduplázódtak. Csak 2016 és 2021 között, amikor az EKB irányadó kamatlába nulla százalékon volt, 50 százalékkal nőttek.

De vannak egyéb okok is, amelyekről már a V4NA korábban beszámolt. 2010 és 2021 között nettó 5,6 millió ember vándorolt be Németországba, de többségük ez idő alatt nem lakást vagy házat vásárolt, hanem albérletben lakik. A migránsok, mivel hatalmas lakásigényük van, részben felelősek a nagyvárosok bérleti díjainak emelkedéséért és az ingatlanárak brutális emelkedéséért. Ugyanekkora mértékben felelős a kialakult helyzetért az építőipari árak drasztikus emelkedése. 2015 és 2022 között 50 százalékkal emelkedtek az építési költségek.

A családok és a normál keresők szempontjából a német ingatlanpiac évek óta elérhetetlen, a közelmúltban pedig a szövetségi alkotmánybíróság és a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck együttesen még reménytelenebbé tették a helyzetet. A szövetségi alkotmánybíróság azzal, hogy elrendelte az ingatlanadó reformját, amely jelenleg folyamatban van, és amely 2025-től mindenütt jelentősen magasabb ingatlanadót fog eredményezni. Habeck miniszter azzal, hogy törvényt fogadott el az új olaj- és gázfűtési rendszerek 2024-től történő betiltásáról, és előírta, hogy 2045-ig minden fűtési módot teljesen át kell állítani klímasemleges tüzelőanyagokra.