Hiába kezdtek csökkeni az ingatlanárak, az emberek egyre inkább albérletbe kényszerülnek, mert így sincs pénzük megfizetni egy saját lakást a hitelkamatok drasztikus emelkedése és az építési költségek miatt. Nem is csoda, hogy a bérleti díjak az egekbe szöktek tavaly, ami az elkövetkező hónapokban tovább folytatódik, ahogy egyre többen szeretnének albérletben lakni, és ahogy egyre több menekült érkezik az országba.

Különös és rég nem látott helyzet alakult ki Németországban az ingatlanpiacon. Miután több mint egy évtizeden át folyamatosan csak emelkedtek az ingatlanárak, az utóbbi időben valamelyest megfordulni látszott a trend, sőt, idén a szakértők arra számítanak, hogy egyre olcsóbbak lesznek az ingatlanok. Hogy mennyivel, arra többek között a Szövetségi Statisztikai Hivatal 2022-es harmadik negyedévi adatai adnak választ, amely szerint a lakóingatlanok árai átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek az azt megelőző negyedévhez képest. A szakemberek szerint az utolsó negyedévben is valamelyest csökkenhettek az árak.

Úgy vélik, hogy a tendencia valószínűleg felgyorsul idén. A Német Gazdaságkutató Intézet 2023-ban akár tíz százalékos árcsökkenést is lehetségesnek tart. A DZ Bank ennél szerényebb, legfeljebb négy-hat százalékos árcsökkenést vár.

Ennek a tendenciának több oka is van. Egyrészt, egyre kevesebb építkezés valósul meg a megnövekedett költségek miatt, az építtetők arról számoltak be egész 2022-ben, hogy rengeteg projektet mondtak vissza. A szövetségi kormány évi 400 000 új ingatlan építésére vonatkozó, azóta elvetett célkitűzése ma már rendkívül utópisztikusnak hangzik, a ZDB építőipari szövetség 245 000 új lakásra számít 2023-ban, és ez is egy optimista becslés. Matthias Frederichs, a Német Építőanyag Szövetség vezérigazgatója korábban arra figyelmeztetett, hogy Olaf Scholz kancellárnak a fenyegető gázhiány idején minden rendelkezésre álló energiaforrást fel kell használnia, ellenkező esetben csődök sorozata és elvándorlás fenyegeti Németországot. A jelek szerint a kormány nem ebbe az irányba kíván haladni, hiszen Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter a kabinet nevében nemrég megállapodott az RWE energiaipari vállalattal abban, hogy a tervezettnél nyolc évvel korábban, már 2030-ra megszüntetik a szénkitermelést.

Visszatérve a lakáspiacra, hiába az árak csökkenő tendenciája, az emberek egyre inkább albérletbe kényszerülnek, mert így sincs pénzük megfizetni egy saját lakást a hitelkamatok drasztikus emelkedése és az építési költségek miatt. Nem is csoda, hogy a bérleti díjak az egekbe szöktek tavaly, ami az elkövetkező hónapokban tovább folytatódik, ahogy egyre többen szeretnének albérletben lakni, és ahogy egyre több menekült érkezik az országba.

Ez sok embert érint Németországban, mivel a lakosságnak már így is csaknem a fele él albérletben – többen, mint bármely más európai országban. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a tulajdonosi arány 46,5 százalék. A legdrágább város egyébként Berlin, amely mágnesként vonzza a befektetőket, miután a lakosságának több mint nyolcvan százaléka él albérletben.