Egyre több országban vezetnek be árstopot
Leginkább a földgáz, a távhő és a villamos energia árát korlátozzák a kormányok. Több vállalat önkéntesen fagyasztja be élelmiszerek és más termékek árát.
Ezekben az országokban vezettek be eddig árstopot
A német kormány néhány napja jelentette be, hogy lépéseket tesz a rezsiválság enyhítésére. A földgáz, a távhő és az villamos energia árát egyaránt az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozzák, a lakossági fogyasztóknál a kilowattóránkénti 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. A kedvezményes közlekedési bérlet havonta 49 euróba kerül majd. A támogatásokat fokozatosan, a következő hónapokban vezetik be, és a tervek szerint 2024 tavaszán vonják vissza. Sőt: a gázfelhasználóknak a decemberi számlát sem kell kifizetniük – emlékeztet a Világgazdaság című magyar lap.
Horvátország október 1-jétől március 1-jéig felső határt szab a villamosenergia-áraknak, hogy segítse a vállalatokat és a háztartásokat az emelkedő infláció és az energiaválság leküzdésében. A háztartások számára a villamosenergia árát hathavi fogyasztástól függően 59 és 88 eurós/mWh összegben maximálják.
A román kormány 2023. augusztus 1-jéig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely 255 kilowattórában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes (1 lej 84 forint) ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért.
Bukarest október elején rendelkezett a tűzifa és egyéb, fűtésre használt faanyagok árának korlátozásáról is. A tűzifa, faapríték, faforgács és fűrészpor esetében jövő év áprilisáig köbméterenként 400 lejes, a fabrikett esetében tonnánként 1500 lej, a pellet (forgácsból, fűrészporból nagy nyomáson préselt fahenger) esetében tonnánként 2000 lejes árplafont szabtak meg, az áfát is beleértve. Ugyanakkor az is felmerült, hogy ezt az intézkedést visszavonják.
A Világgazdaság rámutat: előfordul, hogy nem kormányok, hanem vállalatok lépnek: a francia Carrefour kiskereskedelmi vállalat augusztusban jelentette be, hogy november 30-ig befagyasztja száz hétköznapi szükségleti cikk árát a szardíniakonzervtől kezdve a rizsen át a mosogatószerig. Májusban a szintén francia Leclerc szupermarketcsoport közölte, hogy árstopot vezet be a 120 leggyakrabban vásárolt termékre.
Az 1899-ben alapított brit szupermarket-hálózat, a Morrisons is hasonlóan cselekedett, amikor 150 alapvető cikkének, köztük a csirkemellnek, burgonyának, kenyérnek, valamint a paradicsomos babkonzervnek, több zöldségnek és gyümölcsnek az árát befagyasztotta.
A Tesco a múlt hónapban jelentette be, hogy több mint ezer alapvető élelmiszer árára rak ársapkát az Egyesült Királyságban, áprilisban pedig az Asda közölte, hogy több mint százterméket az év végéig az alacsonyabb áron tart.
A rezsi, az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a magyar kormány rövidesen újabb terméknél vezethet be hatósági árat. Az infláció így is az egekben van, de adja magát a kérdés, hogy vajon mekkora lenne a drágulás árstopok nélkül.
De mit hozott és mit vitt az árstop Magyarországon?
A magyar kabinet 2021. november közepén literenként 480 forintban rögzítette a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Akkor a magyarországi benzinkutakon a 95-ös benzin literjéért 506 forintot, a nem prémium gázolajért 512 forintot kellett volna fizetni. Ezeket az árakat váltotta fel a hatóságilag maximált 480 forintos árszint.
A benzin esetében az árnyékár csak egy rövid időszak (2021. december 8-tól egy hétig) erejéig került a rögzített árszint alá, a gázolajnál egyszer sem következett be ilyen. A lépést eredetileg három hónapra vezették be, de február közepén meghosszabbították, legutóbb az év végéig. Időközben többször is szigorodtak az üzemanyagárstop szabályai, de a lényeg nem változott:
egy átlagos 50 literes tankolással az aktuális világpiaci árhoz képest 10-15 ezer forintot spórolnak meg a magyar autósok, ami 35-40 eurónak felel meg.
Csak februárig összesen 22,4 milliárd forintnyi benzinpénz maradt a járműtulajdonosoknál, becslések szerint május közepéig további 44 milliárd forint megtakarítás jött össze. Azóta ez könnyen meghaladhatta a 100 milliárdos határt is.
Az üzemanyagárstopban markáns gazdaságpolitikai megközelítések is visszatükröződtek. A kormányzat a döntés bejelentéskor jelezte: abban bíznak, hogy az ár felső határának rögzítése segítség a gazdaságnak, és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is. Ezt a számok igazolták: az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban 6 százalék, így egy 7–10 százalékos áremelkedés hatására az infláció 0,4–0,5 százalékponttal lenne magasabb a jelenlegi szintnél – írja a Világgazdaság az elemzésében, amely szerint a legfontosabb makrogazdasági hatás az volt, hogy nem csökkent a kereslet az üzemanyagok iránt, sőt éppen ellenkezőleg, így a fogyasztók nem érzékelték a rendelkezésre álló jövedelmük csökkenését, és másra is többet fordíthattak, mint magasabb üzemanyagárak esetén tették volna.
Az üzemanyag drágulása nem épült be az élelmiszerekbe és egyéb termékekbe, amelyeknél fontos a szállítás, tehát ez valamekkora mértékben mérsékelte az infláció továbbgyűrűző hatásait.
A lakossági hitelek átmeneti kamatfixálásáról szóló rendelet tavaly december 24-én jelent meg Magyarországon. Az intézkedés lényege, hogy a hitelek kamatát kamatfordulókor nem az aktuális piaci viszonyok alapján, hanem a 2021. október 27-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni.
Az intézkedés már körülbelül 350 ezer adóst véd hitelének jelentős, akár tízszázalékos drágulásától.
A magyar kormány legutóbb 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett rendelkezést, illetve annak hatályát is kiterjesztette. Ennek betudhatóan 2022-ben nyolcvan-, 2023 első félévében pedig több mint hatvanmilliárd forint marad az érintetteknél. A kamatstopnak köszönhetően az idén egy átlagos család 282 ezer forintot takarít meg, ez az összeg 2023 első félévében 174 ezer forintra tehető.
Jövőre a kamatstop intézménye nélkül a törlesztőrészlet 55 százalékkal emelkedne.
Februártól lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt, de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető.
Másrészt szociális vonzata is van: megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek az intézkedés nagyobb segítséget jelent, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen.
A hatósági áras gáz- és villanyszámlák kibírták az Európában dúló energiaválságot, de augusztustól kétlépcsős rendszer állt fel. A kormány csak az átlagfogyasztásig tartja fenn az árstopot, fölötte úgynevezett lakossági piaci árat vezetett be.
A rezsicsökkentett energiaár különösen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon.
Azzal, hogy a nyár végétől megváltozott az árképzés, egyszeri inflációs ugrás történt, de ezzel párhuzamosan a fogyasztást is visszafogta, ami az infláció mérséklődését segíti hosszabb távon – olvasható a Világgazdaság elemzésében.
Címkék: