Az Egyesült Arab Emírségek után Katar is komoly befektetéseket valósíthat meg a balkáni országban. A Demostat oknyomozó portál szerint azonban ennek feltétele, hogy Belgrád egyértelműen a Nyugat pártjára álljon.

Arab befektetések a Balkánon

Nem véletlenül utazott a szerb elnök a közelmúltban Katarba. Aleksandar Vucic március elején vett részt Dohában egy, az ENSZ által szervezett konferencián, és találkozott a katari emírrel is, majd a szerb államfő lehetséges befektetésekről és együttműködésről is beszélt. Konkrétan arról érdeklődött az arab országnál, hogy érdekeltek-e abban, hogy az Air Serbia légitársaság stratégiai partnerévé váljanak. Tamím ibn Hamád al-Tání sejk és a szerb köztársasági elnök a találkozójukon szót ejtettek a kétoldali együttműködés további lehetőségeiről, így gazdasági, energetikai kérdésekről, valamint esetleges katari befektetésekről is. Aleksandar Vucic a látogatást követően a sajtónak úgy értékelt, hogy az emírrel való tárgyalás nagy jelentőséggel bír, és az arab ország érdeklődést mutat a szerbekkel való kapcsolatra. Vucic szerint a sejk még idén el is látogathat a balkáni országba.

Katar közeli partnere az Amerikai Egyesült Államoknak, amely a koszovói helyzet gyors rendezése mellett száll síkra, illetve amely a Nyugat-Balkánt a saját oldalára akarja állítani a mostani geopolitikai helyzetben. Joe Biden elnök például azt mondta, hogy Katar ugyan nem tagja a NATO-nak, de szövetségese az USA-nak. Az emírség egyébként a regionális és világpolitika fontos tényezőjévé vált, elsősorban a nagy földgázkészleteknek köszönhetően.

Semmi sincs ingyen

A Demostat oknyomozó hírportál most arról ír, hogy a lehetséges katari beruházások részei lehetnek azon előnyöknek, amelyeket a nyugatiak kínálnak, ha Belgrád hajlandó melléjük állni, és építő jelleggel hozzáállni a koszovói kérdés megoldásához. A Demostat szerint a Nyugat jóváhagyása nélkül az arab monarchiák nem fektetnek be olyan országokba, mint Szerbia. Így volt ez 2013-ban is, amikor a Belgrád és Pristina által megkötött brüsszeli megállapodás után kezdett az Egyesült Arab Emírségek befektetni a balkáni országba.

A portál forrásai úgy fogalmaztak, hogy az emírségekből érkező pénzek ösztönzést jelenthettek Belgrádnak, amely végül hajlandó volt megegyezni 10 évvel ezelőtt Pristinával. Szerbiába jelentős mennyiségű arab pénz érkezett ezután, még akkor is, ha a bejelentett beruházások nem mindegyike valósult meg. Így például nem jött létre a Mubadala cég belgrádi chipgyára, a JAT-ba, a valamikor szerb légitársaságba azonban beszálltak az arabok. A vállalat 49 százalékát vette meg akkor az Etihad. Ezt követően folyamatosan csökkent az emírségekbeli cég részesedése, majd most Aleksandar Vucic végül Katarban azt mondta, hogy az Air Serbia légitársaság teljesen szerb kézben van. Az viszont lehet, hogy ez változni fog, mert az államfő stratégiai partnerséget ajánlott a Quatar Airways-nek.

Az arabok másik nagy szerbiai befektetése a „Belgrád a vizen” projekt megépítése. A mintegy 3,5 milliárd euró értékű lakó- és üzletkomplexum jelentős része a beruházó, az emírségekbeli Eagle Hills cég tulajdonában van.

kép: V4NA

Az Al Dahra cég pedig élelmiszer-előállítással és feldolgozással foglalkozik. 2018-ban vette meg a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinátot, amely során mintegy 105 millió eurót fektetett be az üzletbe. Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter 2020-ban azt mondta, hogy a szerbiai arab befektetések összértéke akkortájt mintegy négymilliárd euró volt.

A szerbek az elmúlt évtized alatt a befektetések mellett többször kaptak hitelt is a költségvetésük támogatására.

Belgrád ezeket a kölcsönöket mindig előnyösnek minősítette. Elégedettek voltak a kormány illetékesei a feltételekkel. Legutóbb tavaly 1 milliárd dolláros hitel kapott az Egyesült Arab Emírségektől a balkáni ország. Az Emírségek után most Katarral is gyümölcsöző együttműködést alakíthat ki Szerbia. Ennek érdekében tavaly, az év végén Dohában járt Marko Cadez, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke is, ahol találkozott a Katari Fejlesztési Alap képviselőivel. Az arabok akkor kifejezték készségüket, hogy befektessenek Szerbiába. Megállapították, hogy nagy lehetőségek rejlenek az együttműködésre az energia- és az élelmiszeriparban, valamint az IT-szektorban is.