Sokkal több fogyasztói panasz érkezett 2022-ben a bankokkal és pénzintézetekkel kapcsolatban Németországban, mint 2021-ben. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyre több emberben megrendült a bizalom a bankok iránt. Azonban a pénzintézetek részéről sem fekete és fehér a kérdés.

A pénzügyi felügyeleti hatóság, a BaFin a bankokkal és pénzintézetekkel kapcsolatos fogyasztói panaszok számának erőteljes növekedését tapasztalta. Egy felmérés szerint ötödével több panasz érkezett az előző évhez képest 2022-ben, így összesen 15 ezerre emelkedett. A fogyasztóvédők is a megkeresések és az ügyfelek bizonytalanságának növekedéséről számolnak be.

A Deutsche Kreditwirtschaft, a német pénzintézetek lobbicsoportja természetesen hallani sem akar a bizalomvesztésről, és úgy véli, hogy ez egy normális jelenség. Egyre több szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek valóban egyre kevésbé bíznak a bankjaikban Németországban.

„Már az a puszta tény, hogy a fogyasztók egyre többet kérdeznek és kérik a tanácsunkat, elég bizonyíték arra, hogy nem bíznak teljes mértékben az intézményekben”

– mondja a német sajtónak Niels Nauhauser, a stuttgarti fogyasztói tanácsadó központ bankokkal és időskori ellátással foglalkozó szakértője.

Más szövetségi államokban a fogyasztóvédők már bírósági pereket nyertek a prémium megtakarítási szerződések egyoldalú kamatmódosításai, a pénzügyi befektetések érthetetlen fenntarthatósági ígéretei vagy az ügyfelek kifejezett beleegyezése nélkül végrehajtott feltételváltoztatások miatt.

A pénzintézetek részéről sem fekete és fehér a kérdés. Különösen a szövetségi legfelsőbb bíróság (BGH) 2021. áprilisi döntése óta vannak nézeteltéréseik az emberekkel. Azóta a bankok ügyfeleinek kifejezetten bele kell egyezniük az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) – beleértve az ÁSZF vagy az árak minden vonatkozó módosítását. Azóta sok bank hiába próbálkozik azzal, hogy minden ügyfél beleegyezését megszerezze. Egyes bankok most már drasztikus intézkedésekhez folyamodnak, például a szerződés felmondásával fenyegetőznek, míg mások ismételten megkeresik az ügyfeleket, hogy megszerezzék beleegyezésüket. A német iparági szövetség szakértője szerint azonban óriási pénzügyi és bürokratikus terhet jelent a több mint 110 millió németországi számlatulajdonos hozzájárulásának megszerzése.

A BGH döntése előtt elegendő volt az ügyfeleket pusztán tájékoztatni a feltételek közelgő változásáról. Ha az ügyfelek nem emeltek kifogást, a módosításokat elfogadottnak tekintették.

Az EY tanácsadó cég felmérése szerint egyébként a németek 31 százaléka alig, vagy egyáltalán nem bízik a pénzügyi szektorban, és a bizalmi válság annak is köszönhető, hogy a szektor többször is a maga javára módosította a feltételeket – véli Sascha Straub, a bajor fogyasztói tanácsadó központ pénzügyi kérdésekkel foglalkozó osztályának vezetője.