Egy felmérésből kiderült, hogy a németek több mint fele nem bízik abban, hogy egy esetleges háborús helyzet esetén a német hadsereg képes lenne érdemben megvédeni az országot. Eközben a kormány annyira kétségbe van esve, hogy már a zöld energia felhasználására félretett beruházásokat is a hadiiparra akarja fordítani.

A németek nem bíznak az ország fegyveres erőiben, a Bundeswehrbe vetett bizalom elérte a valaha mért legalacsonyabb szintet – derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet az Infratest dimap cég készített a Die Welt című napilap számára.

A felmérés során minden eddiginél több német fejezte ki aggodalmát a Bundeswehr azon képességével kapcsolatban, hogy képes-e visszaverni egy esetleges támadást, amely az ország vagy valamely szövetséges állam ellen irányul. Úgy vélik, hogy a fegyveres erők felszerelésének és beszerzési rendszerének hiányosságai nagyban visszafogják Németország katonai képességeit.

Egészen pontosan a németek több mint fele, 54 százaléka „kevéssé” vagy „egyáltalán nem” bízik abban, hogy képes lenne erre, miközben a válaszadók mindössze 35 százaléka állította azt, hogy az ordító hiányosságok ellenére a hadsereg felkészült egy ilyen eshetőségre.

Ennél megdöbbentőbb adatokat is közölt a közvélemény-kutatás.

A résztvevők 85 százaléka szerint a Bundeswehr rendelkezésére álló jelenlegi felszerelés nem alkalmas a bevetésre, és ez az aggodalom tavaly decemberben vált nyilvánvalóvá, amikor a Der Spiegel című német lap felfedte, hogy a NATO gyorsreagálású erői (NRF) számára szánt 18 modernizált német Puma harckocsi közül egyet sem találtak bevetésre alkalmasnak egy közelmúltbeli hadgyakorlat során.

Amikor Németország azon döntéséről kérdezték az embereket, hogy az ország fegyvereket és harckocsikat szállít Ukrajnának, a válaszadók kissé vegyesen nyilatkoztak arról, hogy ez jó lépés volt-e. Míg a megkérdezettek 52 százaléka helyesli a döntést, hogy Leopard harckocsikat küldjenek Kijevbe, 39 százalékuk hibának tartja, és 10-ből majdnem 6 német (59 százalék) aggódik amiatt, hogy Németországot közvetlenül bevonják a háborúba, ami 3 százalékponttal több, mint tavaly októberben.

A kutatásból az is kiderült, hogy a németek továbbra is aggódnak a háborúnak a német gazdaságra gyakorolt hatása miatt is, összesen 68 százalék gondolja úgy, hogy Németország gazdasági helyzete romlik.

Közben a jelek szerint a német szövetségi kormány annyira kétségbe van esve a hadsereg állapota miatt, hogy bizalmas tárgyalásokat folytat a regionális tartományi kormányokkal. A zöld energiával kapcsolatos beruházások egy részét ugyanis át akarják csoportosítani a hadiiparba, legalábbis erről ír a Bloomberg. A terveket ismerő forrás szerint a német védelmi vállalat, a Rheinmetall AG lőszergyárat tervez építeni Szászországban. A védelmi cég emellett több mint 10 millió eurót tervez befektetni egy Hamburg melletti gyártósorba, amely lőszert gyártana.

Németország, mint Európa egyik nagyhatalma már régóta szenved az elavult és gyakran leromlott katonai felszerelések miatt, mivel Angela Merkel korábbi kancellár következetesen elhanyagolta ezt a területet és rendszeresen nem költött annyit a védelmi kiadásokra, mint amit a NATO a tagállamoknak előirányzott.

Tavaly a német kormány bejelentette, hogy 100 milliárd eurós különalapot hoz létre a védelmi kiadásokra és arra, hogy annyit év után végre teljesítse a NATO által kiszabott kötelezettséget. A védelmi szakértők szerint azonban még ez a 100 millió euró sem elég ahhoz, hogy Németország felzárkózzon a hadiiparban a nagyobb NATO-s tagországokhoz.

Az Ukrajnába irányuló lőszer- és fegyverszállítmányok mennyisége a német hadsereg főparancsnoka szerint lényegében „csupaszon hagyta” Németország katonai készleteit.

Az orosz-ukrán háború nem csak a német hadsereg súlyos hiányosságait fedte fel, hanem komoly éket vert a kormánypártok közé. A Zöldek kormánypárt ugyanis erőszakosan arra kényszeríti a koalíciós partnereit, hogy az orosz energiahordozók mellett az atomenergia felhasználását is tiltsa be. Csakhogy az energiaválság miatt a kormány arra kényszerült, hogy ismét a széntüzelésre támaszkodjon. Nem csoda, ha a tavalyi év megnövekedett szénfelhasználása következtében további 164 millió tonna többlet szén-dioxid került a légkörbe.