Oroszország nemrég beleegyezett a gabonamegállapodás meghosszabbításába. Ez azt jelenti, hogy az ukrán búza Fekete-tengeren keresztüli exportja egyelőre biztosított. Úgy tűnik azonban, hogy a megállapodásnak kevés hatása volt a globális élelmiszerárakra.

Egészen a közelmúltig bizonytalan volt, hogy az ENSZ és Törökország közvetítésével Oroszország és Ukrajna között nyáron létrejött megállapodást meghosszabbítják-e a felek, végül a határidő előtt kevéssel sikerült tető alá hozni a megegyezést.

Mindez azért volt különösen fontos, mert Oroszország és Ukrajna a világ kenyérkosarának számít. A két ország a világ nagy részét látja el élelmiszerrel – együttesen a világ gabonaexportjának negyedéért felelnek.

Ez azonban az orosz-ukrán háborúval megváltozott: a földeket nem lehetett többé megművelni, a magtárak elpusztultak, és a fekete-tengeri kikötők, amelyeken keresztül a búza nagy részét exportálják, hirtelen elérhetetlenné váltak. Az amúgy is magas élelmiszerárak ezután az egekbe szöktek, súlyosbítva az éhínséget a gazdaságilag szegényebb országokban. A szakértők figyelmeztettek: a második világháború óta a legsúlyosabb éhínség fenyegetett. Még az olyan stabilabb országok, mint Banglades, Egyiptom vagy Törökország is Ukrajnából és Oroszországból importálják búzájuk 60 százalékát. A világméretű éhínség enyhítése érdekében a világközösség a háború kitörése után egy olyan megállapodást szorgalmazott, amely lehetővé tette volna a gabona exportját Ukrajnából, így jött létre a megállapodás.

Úgy tűnik azonban, hogy a megállapodásnak kevés hatása volt a globális élelmiszerárakra. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a megállapodás aláírása óta az árak csak kismértékben csökkentek.

A FAO egyébként rendkívül borúsan látja a közeljövőt. Az élelmiszerimport költségei az idén várhatóan megközelítik a kétezer milliárd dollárt. vagyis magasabbak lesznek a korábban vártnál. Az új, 1,94 ezer milliárd dolláros előrejelzés minden idők legmagasabb értékét jelentené.

„Ezek riasztó jelek az élelmezésbiztonság szempontjából, mivel azt jelzik, hogy az importőrök nehezen tudják finanszírozni a növekvő nemzetközi költségeket, ami a magasabb nemzetközi árakkal szembeni ellenálló képességük végét jelentheti”

– figyelmeztet a FAO.