Nincs, aki a földeken dolgozzon, kevesebb lehet a termés

Nincs, aki a földeken dolgozzon, kevesebb lehet a termés

Miközben a világ élelmiszerválsággal küzd, és egyre több mindenből van hiány, Szerbiában nincs, aki a gyümölcsösökben vállaljon szezonmunkát. Az idénymunkások korábban 5-6 hónapot dolgoztak a földeken, mára azonban egyre kevesebb van belőlük. A legtöbbjüknek állandó munkahelye van, így nincs szüksége arra, hogy alkalmi bevételélt robotoljon. Emiatt egyes gazdák arra kényszerültek, hogy felhagyjanak a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel.

GAZDASÁG NAGYVILÁG 2023. MÁRCIUS 1. 08:37

Történelmi minimumon van a munkanélküliség Szerbiában, a legutóbbi adatok szerint 8,9 százalék az állástalanok aránya. Nem jelent ez azonban mindenkinek jó hírt. Azzal ugyanis, hogy az emberek egész évben, teljes munkaidőben dolgoznak, gyakorlatilag nem maradnak szezonmunkások, akik a gyümölcsösökben vagy a kertészetekben végeznének ideiglenes munkát. A gazdák óránként 250-300 dinárt, vagyis 2-2,5 eurót fizetnek, ennél többet már nem tudnak, mert akkor saját hasznuk veszik el. A munkavállalók azonban keveslik a napi húsz, havi nagyjából 400 eurót jelentő díjazást (a szerbiai minimálbér 341 euró), akkor is, ha tudás és tapasztalat nélkül végzik munkájukat.

A napszámosok felkészületlensége óriási gondot jelent a gazdáknak. Mint mondják, a termés egy része kárba veszik, vagy csökken a minősége, mert nem megfelelően szedték le, csomagolták vagy szállították azt. Egy bácskeresztúri paprikatermesztő például arról panaszkodott az egyik szerbiai lapnak, hogy a vevők rendszeresen reklamálnak az áru miatt:

„Nincs elég szezonmunkás, aki meg van, az nem jól dolgozik. Sokan csak azért jönnek, hogy elüssék az időt. Nem elég óvatosak a paprika szedésénél, így sérül annak minősége.”

A termelő emellett azt is nehezményezi, hogy nem tud állandó brigádot betanítani, mert a munkások folyamatosan cserélődnek, és mindig újabbak jönnek.

kép: V4NA

„Volt olyan is, hogy egy 27-28 éves férfi egyfolytában csak panaszkodott, hogy fáj a háta, így se szedni se cipekedni nem bírt” – panaszkodott a gazda.

Egy másik termelő a málnaültetvényeire nem talál kétkezi munkásokat.

„Mindenki elment a gyárakba dolgozni, az is, aki korábban csak azért költözött ide, hogy málnát szedjen” – mondja.

Egy észak-szerbiai termelő pedig a V4NA-nak nyilatkozott arról, hogy az almaszedői az előző szüret alkalmával gyakorlatilag több költséget jelentettek, mint hasznot: „Minden reggel autóval mentem értük, kaptak reggelit, ebédet, kávét, üdítőt, aztán fuvaroztam őket haza.” Az is jellemző egyébként, hogy a néhány napos szüretekre diákokból álló társaságok jelentkeznek, akik nem is csak a pénzért, inkább a „buli kedvéért” vállalják a munkát – a gazdáknak az ilyen „segítség” is inkább csak kárt jelent.

kép: V4NA

Egyre több helyen érhető tetten a munkaerőhiány Szerbiában. A gyümölcsösök és zöldségesek mellett az építkezéseken vagy például a vendéglátóiparban is jellemző. Az ország így egyre inkább rászorul a külföldi munkavállalókra. Tavaly hivatalosan 35.174 külföldi dolgozott Szerbiában, ami 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A vendégmunkások többsége Kínából érkezik a balkáni országba. Őket követik az oroszok, a törökök és az indiaiak. Többségük az építőiparban kapott állást, vagyis kőművesek, ácsok, festők, asztalosok, építőipari segédmunkások. Hegesztőből is sok a külföldi. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában a külföldi IT-szakemberek száma is megnőtt, ez jórészt az országba költöző oroszok miatt van így.

Üresen állnak a parcellák

A felmerülő helyzet miatt egyre több gyümölcs- és zöldségtermesztő dönt úgy, hogy felhagy az ágazattal. Tavaly már olyan hirdetésekkel is szép számban lehetett találkozni, hogy a gazdák ingyen vagy jelképes áron adták a termést, ha azt valaki leszedte magának. Sokan próbálják eladni parcellájukat, több-kevesebb sikerrel.

kép: V4NA

Az évek óta új gazdára váró gyümölcsösökben a fák elöregedtek, a sorokat gaz nőtte be, megtisztításuk és újratelepítésük a parcella árának többszörösére rúghat, vagyis egyáltalán nem tekinthetők jó befektetésnek. A gazdák többsége úgy véli, csak akkor lesz értelme újra az ágazattal foglalkozni, ha lényegesen emelkedik az állami támogatás, melyből aztán az idénymunkásoknak is vonzó árat tudnak kínálni.

GAZDASÁG NAGYVILÁG

Címkék:

europe, fruits, migration, russians, serbia