A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza – jelentette ki a magyar miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

Orbán Viktor azt mondta: áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet.

Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a 2022-es májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta – mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.

Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kormány nem kíván változtatni a piaci és magántőke iránti erőteljes elkötelezettségén.

Hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat.

Hozzátette: csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről – szögezte le a kormányfő.

A munkahelyek elsősorban a magyarokéi és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, „csak utána jöhet mindenki más”

– jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.

Azt mondta: van földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. Másrészt a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot kihasználva, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nem adhatnak a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben, és csak ha ezeket a tartalékokat mind kimerítették, akkor beszélhetnek a vendégmunkásokról.

A felsőoktatásról szólva Orbán Viktor azt mondta, hogy az egyetemek összekötése a tényleges gazdasági működéssel továbbra is kulcskérdés, mindegy, hogy az Európai Unió hogyan „piszkoskodik” például az Erasmus vagy a Horizont programmal.

Orbán Viktor azt mondta: az EU nem a kormánytól, hanem a magyar egyetemektől veszi most el a versenyelőnyt, amely abból fakad, hogy az átszervezett módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba.

„Ez nem a kormánynak fontos vagy azoknak a személyeknek, akik ott ülnek, hanem az egyetemeknek. Ilyen közvetlen bekötés a legnagyobb versenyelőny, amivel a nyugatiakhoz képest rendelkeztünk” – hangsúlyozta a kormányfő hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaság és a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés, amelybe nem szabad beletörődni.

Jelezte: lehet, hogy a kuratóriumokat meg kellett változtatni, de azt az előnyt, hogy a magyar egyetemek a gazdaságfejlesztés szerves részét alkotják, nem szabad feladni.

Közölte: bár úgy hiszi, hogy meg tudnak állapodni az EU-val, ha ez mégsem sikerül, akkor ezeket az oktatási programokat legfeljebb magyar költségvetésből fogják finanszírozni.

A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy

Az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is.

A kormányfő kiemelte: ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz – és ennek az első jeleit már a februári számokban látni -, és a következő hónapokban csökkenni fog az infláció, mert a kormányzati intézkedések meghozzák az eredményüket, akkor könnyebb lesz összehangolni az infláció kezelésére kigondolt jegybanki eszközöket a kormányzati eszközökkel.

Közölte: azt el kell fogadni, hogy a gazdaságpolitikáról szóló viták olyan pódiumot jelentenek, „ahol az egyébként intellektuálisan erős, színes egyéniségek föllépési lehetőséget látnak”. Ez alól „én sem vagyok kivétel” – mondta, hozzátéve: „ez mindannyiunkra jellemző, hiszen emberből vagyunk, és a politika világában mozgunk”.

Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy

A következő két év Lantos Csaba energiaügyi miniszter által vezérelt politikája az energiakapacitások létrehozása lesz.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarországon olyan iparpolitika van, amely a befektetésekre, beruházásokra és az iparra helyezi a súlyt, ezek pedig energiaintenzív területek.

Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat

– jegyezte meg a kormányfő. Hozzátette: erről a döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül „ellenségnek”.

Az ukrajnai háborúról szólva Orbán Viktor kiemelte,

Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni.

„Nagy nyomás lesz, préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk – miután nem koalíciós kormányunk van – hogy kimaradjunk a háborúból” – mondta Orbán Viktor.

A magyar kormányfő azt ígérte: az orosz energiaellátást fenn fogják tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek lesznek finanszírozni, valamint 4,7 milliónyi munkahelyet is képesek lesznek megvédeni, sőt növelni.

Hozzátette: a kis- és középvállalkozásokat akkor is támogatni tudják majd speciális programokkal, ha a jegybanki alapkamat magasan marad, valamint a beruházások ösztönzését is elvégzik, az ahhoz szükséges energiakapacitásokat pedig kiépítik.

Közölte azt is: a kormány fenntartja az exportorientált növekedést, közben pedig le fogja törni az inflációt.