Az októberi enyhe fellendülés után novemberben brutális mértékben csökkent a kereslet, leginkább a külföldi megrendelések száma kezdett mélyrepülésbe.

A németországi iparnak súlyos visszaeséssel kellett számolnia azok után, hogy októberben felcsillant egy halvány reménysugár arra vonatkozóan, hogy fellendülés következhet. A kereslet átlagosan 5,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint az azt előző hónapban – jelentette a szövetségi statisztikai hivatal. Ez azért érintette érzékenyen az iparban dolgozókat, mert a közgazdászok átlagosan csak enyhe, 0,5 százalékos csökkenésre számítottak. Ha éves szinten vizsgáljuk a visszaesést, akkor 11 százalékos mélyrepülésről beszélhetünk, így novemberben 2020 júliusa óta a legalacsonyabb szinten állt az ipari kereslet.

A belföldi megrendelések viszonylag kis mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, a külföldi megrendelések viszont 8,1 százalékkal estek vissza. Míg az euróövezetből 10,3 százalékkal csökkent a kereslet, addig a világ többi részével 6,8 százalékkal esett vissza a biznisz. A gépek, járművek és berendezések megrendelései ezúttal 8,5 százalékkal csökkentek, a félkész termékek gyártói pedig 0,9 százalékos csökkenést tapasztaltak, míg a fogyasztási cikkek megrendelései 0,7 százalékot zuhantak.

A szövetségi gazdasági tárca szerint mindez azt mutatja, hogy az ipar nehéz telet él át, még akkor is, ha a vállalatok üzleti várakozásai az utóbbi időben javultak. Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe vezető közgazdásza rendkívül pesszimista.

„Az eredmény sokkoló. Úgy tűnik, az ügyfelek körében erősebben érvényesül az óvatosság és a visszafogottság. Aggasztó az is, hogy a szerződések odaítélése mostanra a 2015-ös szint alatt van. A csökkenő anyaghiány csak halvány reményt ad az elkövetkező jobb időkre”

– mondta a német sajtónak a szakember, aki megjegyezte hogy decemberben már csökkentek ugyan az ágazatban az anyaghiányra vonatkozó panaszok, de még így is a vállalatok 50,7 százaléka szenvedett.

A Makrogazdasági Politikai Intézet (IMK) tanulmánya szerint a külföldről érkező termékek, például a mikrochipek, a műanyagok és a csomagolóanyagok hiánya sokba került a német iparnak. A szakszervezetek által támogatott intézet szerint 2021 elejétől 2022 közepéig közel 64 milliárd euró értékű árut nem lehetett előállítani az ellátási szűk keresztmetszetek miatt.

Mindez az autóipart különösen súlyosan érintette. A hozzáadott értékük Németországban csaknem 31 milliárd euróval csökkent az előtermékek hiánya miatt. „Ezek a számok alátámasztják, hogy a jövőben nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az ellátási láncok rugalmasságának a költséghatékonyság rovására” – hangsúlyozták Thomas Theobald és Peter Hohlfeld, az IMK szakértői. A szakértők számításai szerint az ellátási láncok fennakadása nélkül a német bruttó hazai termék 2021 végén 1,2 százalékkal, 2022 közepén pedig 1,5 százalékkal lett volna magasabb.

Az értékvesztés elsősorban a kelet-ázsiai termeléskiesésekből és a szállítási problémákból, valamint a vállalatok beszerzési stratégiáinak téves megítéléséből adódik. A kudarcok mértéke egyértelművé teszi, hogy a korábbi üzletpolitikai irányultság, amellyel a német ipar beépül a nemzetközi ellátási láncokba, minden, csak nem ideális stresszes világgazdasági helyzetekben – figyelmeztetett Theobald és Hohlfeld.