Most attól tartanak, hogy a svájci álláspont miatt a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok Svájcon keresztül fogják átstrukturálni befektetéseiket, hogy továbbra is perelhessék a kormányokat az éghajlatváltozási intézkedések miatt.

A héten az Európai Bizottság közös uniós kilépést javasolt az Energia Charta Egyezményből. A megállapodást az energiaiparban működő vállalatok védelmére hozták létre, és az volt a célja, hogy lehetővé tegyék számukra, hogy bepereljék a kormányokat a befektetéseiket érintő politika miatt. Az Európai Bizottság szerint az utóbbi években a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok politikai döntések megtorpedózására használták az egyezményt, ami aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a Charta akadályozza a klímavédelmi törekvéseket. A Bizottság emellett azért is tartja elkerülhetetlennek az egyezmény felmondását, mert Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia és Spanyolország már felmondta a szerződést.

Az Egyesült Királyság – amely már nem uniós állam, de még mindig tagja az Energia Charta Egyezménynek – közölte, hogy „szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”. Eközben Jean-Christophe Fueeg, a svájci energiaügyi minisztérium munkatársa azt mondta, hogy országa, amely nem uniós tagállam, nem lép ki.

A svájci álláspont azonban komoly feszültséget is okozhat a kontinensen. Az Európai Bizottság ugyanis attól tart, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok Svájcon keresztül fogják átstrukturálni befektetéseiket, hogy továbbra is perelhessék a kormányokat az éghajlatváltozási intézkedések miatt.

„Mivel úgy tűnik, hogy az EU kilép az Energia Charta Szerződésből, minden bizonnyal fennáll annak a veszélye, hogy a vállalatok és ügyvédi irodák Svájcban fognak szerződéseket kötni”

– jelentette ki Jonny Peters, az E3G klímavédelmi agytröszt kampányfőnöke. Az elmúlt években Svájc nem támogatta az Európai Unió azon törekvését, hogy a fosszilis tüzelőanyagok védelmét kivonja az egyezményből.

Kyla Tienhaara, a kanadai Queen’s Egyetem kereskedelmi és környezetvédelmi kutatója szerint aggasztó Svájc ellenvetése, és aggódik amiatt is, hogy az EU-ban működő fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok Svájcon keresztül úgy fogják felépíteni a tevékenységüket, hogy továbbra is az egyezmény védelme alatt álljanak.

Jean-Christophe Fueeg, a svájci energiaügyi minisztérium nemzetközi energiaügyekért felelős vezetője azonban cáfolta ezeket a feltételezéseket, mondván hogy a bíróságok általában elutasítják az opportunista módon áthelyezett befektetők kereseteit.

Ahhoz, hogy az Európai Unió összehangolt kilépése megvalósuljon, legalább 15 uniós tagállam támogatására lenne szükség. A kilépést szorgalmazó uniós kormányok azt remélik, hogy érvényt szerezhetnek egy olyan közös megállapodásnak, amely megakadályozza, hogy az EU-ban székhellyel rendelkező fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok bepereljenek más uniós államokat.