Szerbia azon dolgozik, hogy megszüntesse az energiafüggőségét, de amíg ez nem következik be, addig kizárólag az orosz gázt használja. Erről beszélt Aleksandar Vučić szerb elnök Pozsonyban egy biztonságpolitikai tanácskozáson, ahol Szerbia és az EU kapcsolatát is megvitatták.

Egyelőre marad az orosz gáz Szerbiában

Nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát tartottak a napokban Pozsonyban. Az eseményen főként az orosz-ukrán háborúról esett szó, de a harcok gazdasági hatásait is megvitatták. Egy külön panel foglalkozott Szerbia és az Európai Unió viszonyával, amelyen Aleksandar Vučić is részt vett. A szerb elnök kiemelte: országa elsődleges célja az EU-s integráció, de az is igaz, hogy sem a lakosság, sem a gazdaság nem tud túlélni gáz behozatala nélkül.

„Mindig is száz százalékban függtünk az orosz gáztól, de nem csak mi vagyunk ezzel így, hanem más uniós országok is. Szerbia dolgozik azon, hogy a teljes függőségét megszüntesse”

– mondta a szerb államfő arra a kérdésre reagálva, hogy miért kötöttek a háború kellős közepén hosszú távú gázszerződést Moszkvával. Szerbia az európai államoktól eltérően nem vezetett be szankciókat az oroszokkal szemben, de azt a nyugatihoz hasonló álláspontot képviseli, miszerint elismeri Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

kép: Szerbia elnöke

Vučić Pozsonyban az Európai Bizottság alelnökével, Maroš Šefčovič-csal arról tárgyalt, hogy Szerbia miként kaphatna az azeri gázból. Kifejtették, hogy egy stratégia szükséges ahhoz, hogy a balkáni ország a TANAP-hoz csatlakozzon. A transz-anatóliai földgázvezeték Törökországon keresztül halad. Ez a déli gázfolyosó középső része, amely az azerbajdzsáni óriási gázmezőt köti össze Európával a dél-kaukázusi és a transz-adriai csővezetéken keresztül. Ez utóbbira csatlakozna Szerbia, így – az orosz helyett, vagy mellett – azeri gázt is használhatna a balkáni ország. Ehhez azonban a szükséges infrastruktúra kiépítése szükséges Bulgária és Szerbia, valamint Észak-Macedónia és a szerbek között.

„Ha ez megépül, majd akkor tudunk alternatívát találni az ellátásunkra. Lehetőséget teremt majd arra, hogy máshonnan is földgázhoz jussunk. Tudom, hogy ezzel a válasszal jelenleg senki nem elégedett, de túl kell élnünk és racionális döntéseket kell hoznunk. Jelenleg hisztéria uralkodik a világban, nagyon nehéz bármiről is reálisan beszélni” – húzta alá a szerb elnök.

Nem lesz elég a bolgároknak az amerikai cseppfolyósított gáz

A bolgárok már nem kapják az orosz gázt. Szófia arra számít, hogy az amerikai LNG-ből tudja fedezni szükségleteit. A görögországi kikötőkbe érkező mennyiségre több más ország is igényt tart. Elemzők szerint azonban a kiépülő infrastruktúra kapacitása korántsem lesz elegendő. Ez egy kiegészítő megoldás lehet, de a problémát nem oldja meg.

kép: Szerbia Elnöke

Aleksandar Vučić is kételkedik abban, hogy a bolgároknak így lesz elegendő földgázuk télre, de bízik benne, hogy a szomszédos ország terveit előbb-utóbb siker koronázza. Mint fogalmazott, Szerbia mellett Magyarország is az orosz gázt használja.

„Kétségkívül nincs elegendő földgáz mindannyiunknak. Hat évvel ezelőtt Bakuban jártam, és az azeri elnökkel egyeztetettem. Már akkor azt mondták nekem, hogy nem tudnak a számunkra elegendő mennyiségű földgázt biztosítani, azóta pedig még háromszor annyit fogyasztunk”

– nyilatkozta Vučić. A szerb elnök ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy a megépülő gázvezetékeken keresztül valamennyi azeri gáz az országába is érkezik majd.

Szerbia stratégiai célja az uniós csatlakozás

Szerbia az európai család tagja szeretne lenni. Ez az ország legfőbb célja. Erről is beszélt a szerb államfő a szlovák fővárosban. A többi, már csatlakozott országgal ellentétben Belgrádnak specifikus feltételeknek is eleget kell tennie. Ilyen például Koszovó ügyének rendezése. Szerbia saját déli tartományaként tekint az önmagát függetlennek kikiáltó országra, melyet a nyugati hatalmak is szuverén államként ismertek el. A szerbek tárgyalás útján kompromisszumos megoldásra törekszenek, az albánok viszont csak a kölcsönös elismerésről szeretnének beszélni.

A nyugat-balkáni országok már évek óta csak döcögnek az integráció útján, jelentős előrehaladás a júniusi EU-Nyugat-Balkán tanácskozáson sem várható – emelte ki a szerb elnök. Szerinte a folyamat gyorsításáról decemberben dönthetnek. Itt Brüsszel, Párizs és Berlin együttes elhatározása szükséges – húzta alá Vučić.

Valószínűleg a szerbek és az unió viszonyáról is tárgyal a jövő héten Olaf Scholz és a belgrádi vezetés. A német kancellár ugyanis június 10-én a szerb fővárosba látogat. Az elmúlt hetekben már többször egyeztetett Vučić és Scholz, sőt a német védelmi miniszter is Belgrádban járt. Egyes elemzők szerint a németek erősíteni kívánják befolyásukat a térségben és nem nézik jó szemmel a szerb-orosz baráti kapcsolatokat.

Scholz előtt azonban még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is Szerbiába érkezik. Ő várhatóan június 7-én látogat a balkáni országba.

„Minden tekintetben bonyolódik a helyzet Lavrov látogatásával kapcsolatban, de erről még nem beszélhetek. Nagy kérdés, hogy miként érkezik az orosz külügyminiszter, majd meglátjuk”

– fogalmazott a szerb elnök az orosz politikus látogatásával kapcsolatban. Egyes vélemények szerint amennyiben Lavrov tényleg ellátogat a hét közepén Belgrádba, akkor a német kancellár lemondhatja az útját, amelyet három nappal későbbre tervezett. A szerb államfő szerint ez egy nagyon rossz hír lenne az országra nézve, és reményét fejezte ki, hogy ilyesmi nem történhet meg. Szerinte inkább az a kérdés, hogy az orosz diplomácia vezetője valóban eljön-e Szerbiába.