A zöldpárti gazdasági miniszter a fejébe vette, hogy a tervezettnél hamarabb kell megszüntetni a keleti országrészben a szénkitermelést. A jelek szerint azonban erős ellenállásba ütközik majd a tárcavezető, hiszen az ott élők egyelőre nem látják, hogy hogyan segítené őket az átállásban a kormány, csupán ígéreteket hallani.

Ma már nyíltan kezelt tény, hogy Németország energiaválsággal küzd, talán az európai országok közül ott az egyik legnagyobb a baj. A szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció zöld tagjai azonban ezzel mit sem törődve keményen sakkban tartják a koalíciós partnereiket, kikényszerítve ezzel azokat a döntéseket, amelyek a szakadék felé viszik Németországot. Robert Habeck, a Zöldek párt által delegált gazdasági miniszter már egy sor olyan intézkedést áterőszakolt a kormányon, amelynek azóta is a gazdaság, és ennek következményeként az átlag állampolgárok isszák meg a levét. A tárcavezető az idei év beköszöntével beszélt a legújabb elképzeléséről, amely – elmondása szerint – a klímavédelmet hivatott fokozni.

Habeck szerint a Rajna-vidék után a keleti országrészben is előre kell hozni a szénkitermelés megszűntetését. Elképzelése szerint 2030-ig véglegesen, addig pedig fokozatosan zárják be a bányákat a keleti térségekben. Reiner Haseloff szász-anhalti kereszténydemokrata miniszterelnök óva intett attól, hogy az energiatermelésből idő előtt kivezessék a szenet.

„Az elmúlt hetekben és hónapokban számos szövetségi állam villamosenergia-ellátásának stabilitását biztosítottuk, elsősorban azáltal, hogy Brandenburgban, Szászországban és Szász-Anhaltban az alapterhelésre képes széntüzelésű erőműveket üzemben tartottuk”

– mondta Haseloff a Die Welt című lapnak. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa ebben a helyzetben katasztrofálisnak tartja az eredetileg 2038-ra tervezett határidő előrehozását. Úgy véli, hogy jelenleg minden alapterhelésre alkalmas energiatermelésnek a hálózatban kell maradnia, amíg nem látható a válság vége.

Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök is felháborodva reagált Robert Habeck energetikai terveire. A szintén kereszténydemokrata politikus a Bildnek adott interjúban azt mondta,

„nem értem, hogy a szövetségi gazdasági miniszter miért az év első napján hozza fel ezt a vitát. Németországnak most komoly energiaproblémája van”

– jelentette ki a tartományi miniszterelnök, aki szerint a kormánynak inkább azon kellene törnie a fejét, hogy honnan lesz még több olcsó energia, mert a mostani bizonytalanságot és folyamatos költségnövekedést nem engedheti meg magának a kabinet. Szászországnak egyébként a zöld átmenet strukturális átalakításával is komoly gondja van, a tartomány ezért is vonakodik az átállás felgyorsításától. A szövetségi kormány 17 milliárd eurót költ a bányászat strukturális átalakítására csak a szász és a brandenburgi oldalon. Ebből azonban szinte semmit nem érzékeltek eddig a helyiek. A Szászországba érkező két nagy kutatóintézet egyelőre csak papíron létezik. Stephan Meyer kereszténydemokrata politikus ennél nagyobb és konkrétabb problémáról beszélt, ami a Lausitz régiót érinti.

Eddig mintegy 600 millió eurónyi támogatást igényeltek, mintegy 100 milliót már jóváhagytak, és csak 1,4 millió eurót fizettek ki.

Joachim Ragnitz, a drezdai Gazdaságkutató Intézet igazgatóhelyettese is éles kritikát fogalmazott meg, nevezetesen azt kifogásolta, hogy a már elbírált és kifizetett pénzeket nem arra használják, hogy valamelyest kompenzálják a helyieket, vagy hogy az átállás utáni életüket megalapozzák.

„Nem az üzleti beruházásokat támogatják, hanem sok, jelen esetben jelentéktelenebb tényezőt, amelyek nem hoznak munkahelyeket. A strukturális átalakításra szánt pénzeket például a görlitzi turisztikai információs központ digitalizálására, a quitzdorfi gát felújítására vagy a zittaui keskeny nyomtávú vasút egyik történelmi gőzmozdonyának olajtüzelésre való átalakítására fordítják. Kompenzálja ez azt a több ezer munkahelyet, amely a szénszállítás megszüntetése miatt eltűnik?”

– tette fel a kérdést a gazdasági szakember. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal jelenlegi adatai szerint a lusztinai régióban mintegy 8000 ember dolgozik a bányászatban, ebből 3000 a szász oldalon.