A kőolajra kivetendő európai szankció Oroszország számára nem igazán fájdalmas, az európai lakosságnak annál inkább az lesz – mutat rá elemzésében a egy klímapolitikai intézet.

Regős Gábor, a magyarországi Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a Világgazdaságnak nyilatkozott az Oroszországgal szembeni EU-s olajembargót kapcsán. Azonnal megérezné a magyar gazdaság az orosz olajról való leválást. A lakosságot tekintve pedig magasabb infláció és alacsonyabb fogyasztás lenne a következménye, összességében pedig a gazdaság versenyképességének visszaeséséhez vezetne, hiszen jelentősen megdrágítaná a termelést – mondta a lapnak Regős.

A szakember szerint egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy hogy mi lesz a rezsicsökkentés sorsa, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elegendő energiahordozó, amely biztosítja a gazdaság, így a feldolgozóipar zavartalan működését. Hozzátette, hogy hosszú távon biztos, hogy az olajembargó magasabb árakkal járna, aminek nemcsak a lakossági árak szempontjából van jelentősége, hiszen az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt mondta, hogy az Európai Unió hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Mindezt annak ellenére tette, hogy több uniós országnak – köztük Magyarországnak – mindezzel óriási gondot okozna.

A Világgazdaság hangsúlyozza, hogy a magyar olajtársaság százhalombattai és pozsonyi finomítói kizárólag uráli típusú nyersolajat tudnak feldolgozni, így az alternatív kőolajokra való átállás igencsak költséges és időigényes lenne. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója egy lapinterjúban már egyenesen úgy fogalmazott, hogy az olajtársaság megkezdte a felkészülést az embargóra, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU-nak támogatnia kell az átállást, mivel a kőolajvezeték leállítása esetén a Molnak legalább 550 millió dollárra és három-négy évre lenne szüksége.

A Bizottság elnöke is elismerte, hogy „nem lesz könnyű” a leválás, de hangsúlyozta, hogy el kell vágni ezt a gyökeret. Magyarországról és Szlovákiáról nem tett külön említést, pedig ez a két állam lehet az embargó legnagyobb vesztesei. Egyes sajtóhírek szerint éppen ezért kapnánk a jövő év végéig haladékot.

Tarthatatlanná válna az árplafon egy azonnali leválás esetén az orosz olajról, ami további durva árrobbanást okozna nemcsak az olaj, hanem a finomított termékek piacán is – fejtette ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a lapnak. A szakember elmondta, hogy átmenetileg üzemanyaghiány is felléphetne

ebben az esetben pedig a közlekedés nagy része leállna, így az sem lenne biztos, hogy az emberek el tudnának menni dolgozni, illetve az áruszállítás sem lenne biztosított. Hiába maximálták Magyarországon novemberben 480 forinton az üzemanyagok árát, egy ilyen döntéssel azonnal 700-800 forintra ugorhatna a benzin és a gázolaj literje.

Regős Gábor szerint ez biztosan felrobbantaná az inflációt, és nem a mostani 9-10 százalékos ütemre lehetne számítani, tehát egyből két számjegyű lenne az áremelkedés. Regős azt is kiemelte, hogy vélhetően erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna, másrészt a forint zuhanórepülésbe kezdene, így az infláció és az inflációs várakozások is jelentősen megnövekednének.

Az kőolajra kivetendő európai szankció Oroszország számára nem igazán fájdalmas, az európai lakosságnak annál inkább az lesz – mutat rá elemzésében a Klimapolitikai Intézet. Hozzátették: az elmúlt hetek eseményeit elemezve látható, hogy az európai baloldali zöldlobbi véleményformáló szereplői az orosz-ukrán háborút használják fel céljaik elérésében, az ellentétes véleményen lévő szakértőket az orosz propaganda szószolójának bélyegezve.

A szankciós csomag elfogadása érdekében Brüsszel Magyarországnak és Szlovákiának kedvezményt ígért. Ez azt jelentené, hogy hazánk és északi szomszédunk egyaránt jóval több időt kapna az orosz energiahordozótól való függés megszüntetésére, amely akár felmentést is jelenthet az embargó alól.

Az EU vezetésének célja egyértelműen az, hogy elkerüljék a két ország vétóját, de nem tudni pontosan milyen új javaslattal állnak elő.