A svédországi bandabűnözés egyre brutálisabb megnyilvánulásai miatt a kormány most alkotmánymódosítást fontolgat, amellyel korlátoznák az egyes büntetőeljárások információihoz való nyilvános hozzáférést. Közben a börtönök egyre zsúfoltabbak, a börtönőrök pedig kezdik teljesen elveszíteni az irányítást.

A szakszervezeti vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a svéd börtönőrök elvesztették az ország börtönei feletti ellenőrzést, a túlzsúfoltság pedig a fenyegetések és az erőszak megnövekedéséhez vezetett.

„Elveszítjük az irányítást. A rabok többé-kevésbé átvették az uralmat a börtönök felett”

– jelentette ki Christer Hallqvist, a Seko szakszervezet büntetés-végrehajtási osztályának elnöke, írja a RMX News hírportál. Mint mondta, a személyzetnek sokszor nincs más választása, mint távolságot tartani a raboktól, mivel jelenleg nem rendelkeznek a „incidensek elhárításához szükséges erőforrásokkal”, és figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzetnek „katasztrófa lesz a vége”. Átléptük a határt – fogalmazott.

Mint ismert, a svéd kormány a bűnözés visszaszorítását tette az egyik legfontosabb választási ígéretévé, és igyekezett közvetlenül kezelni a főleg migránshátterű bűnbandák miatt országszerte elterjedt erőszakot.

Az erősödő bandabűnözésre az Ulf Kristersson miniszterelnök vezette svéd jobbközép kormány úgy reagált, hogy kiterjesztette a rendőrség hatáskörét, és szigorított a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények büntetésein. A bűnözés elleni fokozott fellépés azonban nem járt együtt az ország börtöneinek bővítésével, és a túlzsúfoltság komoly problémává vált, amit már a kormány vezető tisztviselői is felismertek.

„Nagyon feszült a helyzet a svéd büntetés-végrehajtásban” – mondta Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter, és elismerte, hogy nem megfelelő mértékben és túl későn kezdték bővíteni a börtönöket, miközben a bűnözés mértéke hosszú évek óta növekszik.

„Most minden lehetséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy hosszú távon bővítést érjünk el, rövid távon pedig olyan feltételeket teremtsünk a büntetés-végrehajtási szolgálat számára, amelyekkel kezelni tudja az itt és most tapasztalható nyomást” – tette hozzá.

A büntetés-végrehajtási szolgálat saját adatai szerint a börtönökben a fenyegetések és az erőszakos cselekmények száma most a legmagasabb az elmúlt években: tavaly 1333 esetet regisztráltak a rabok közötti erőszakos cselekményekből, ami 2022-ben 1198, 2021-ben pedig 1242 volt.

Aggasztó, hogy tavaly 2354 esetben regisztráltak fenyegetést és erőszakot a börtönszemélyzettel szemben, ami jelentős növekedés az előző két év 1962 és 1744 esetéhez képest.

Alkotmánymódosítás a fenyegetések miatt

Ahogy arról a V4NA is beszámolt, Svédországban soha nem látott szintre emelkedett a bandabűnözés, a robbantások és a lövöldözések száma is ismét rekordot döntött tavaly.

2022-ben rekordszámú, 60 halálos áldozattal járó lövöldözést regisztráltak országszerte, és tavaly december elejéig, 2023-ban már 50 embert öltek meg lövöldözésekben. Emellett 140 robbantásos merénylet is történt, ami jelentősen meghaladja az előző évben regisztrált 90 esetet.

A svéd rendőrség becslései szerint országszerte mintegy 30 000 embernek van közvetlenül kapcsolata a bandabűnözéssel, köztük 9000 aktív tagnak és 21 000 hozzájuk kapcsolódó személynek, akik közül sokan kiskorúak, akiket egyre inkább arra készítenek fel, hogy a bűnbandák nevében súlyos bűncselekményeket kövessenek el.

A Samnytt svéd hírportál most arról ír, hogy a migráns-bűnbandák egy ideje áttértek arra, hogy ellenfeleik olyan rokonait vegyék célba, akiknek valójában semmi köze a bandákhoz, vagy a bűnözéshez. A bandákkal kapcsolatos nyilvános megkereséseket és bírósági dokumentumokat a jelentések szerint a bandák arra használják fel, hogy a potenciális áldozataik rokoni és ismeretségi körét beazonosítsák, hogy célba vehessék őket.

Tavaly ősszel egy nagy visszhangot kiváltó incidens során egy 58 éves nőt lőttek le otthonában Uppsalában. A nő a bandatag Ismail Abdo édesanyja volt. A gyilkosság a Foxtrot nevű bűnözői hálózaton belüli konfliktus része volt, amely Abdo és a szervezet vezetője, Rawa Majid, a „Kurd Róka” között zajlott, aki jelenleg külföldi száműzetésből irányítja a szervezetet.

Az ügyész csütörtökön emel vádat az ügyben. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségi előzetes nyomozás nyilvánossá válik, és bárki kérheti a bíróságtól, aki el akarja olvasni.

A rendőrség figyelmeztetett, hogy a nyomozati jegyzőkönyvben szereplő személyek azt kockáztatják, hogy halállistára kerülnek, mivel a bandaháború kölcsönös bosszúhadjáratokkal folytatódik

– írja a Samnytt.

A rendőrség figyelmeztetései miatt Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a bevándorló bűnbandák miatt szükség lehet az információkhoz való nyilvános hozzáférés alkotmányos elvének korlátozására. A bandabűnözéssel kapcsolatos nyilvános vizsgálatokat is titkosíthatják a jövőben, ha az alkotmányt a kormány által jelzett módon módosítják. Az igazságügyi miniszter szerint már előrelépés lenne a kormány által bevezetni kívánt névtelen tanúvallomás lehetőségének kiterjesztéseként is.

Ugyanakkor, ha az alkotmányt módosítják, akkor nemcsak az előzetes nyomozásokban szereplő egyes információk válhatnak titkosakká – ez már ma is így van, és már régóta így van -, hanem egész cselekmények és nyomozások is. Strömmer azt mondja, tisztában van azzal, hogy aggályos lehet, az ilyen jellegű korlátozások bevezetése, de migránsbűnözés már olyan mértékben elfajult, hogy erre mégis szükség van, legalábbis átmenetileg, amíg a bandákat „meg nem törik”.

„A bűnszövetkezetek olyan nagyon cinikus módon használják ki a nyitottságunkat, ami olyan brutális következményekkel jár az egyénekre nézve, hogy felelőtlenség lenne részünkről, ha nem gondolkodnánk a változtatásokon. De egyértelmű, hogy idővel a nyitottság és az átláthatóság védelmében érdekeltek vagyunk”

– fogalmazott.