Az amerikai csapatok öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén vetnék be őket, hogy ellensúlyozzanak egy esetleges moszkvai támadást.

A NATO több szárazföldi folyosót alakít ki, hogy egy Oroszország elleni háború esetén az amerikai csapatokat a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban eljuttassa a frontvonalhoz – írja a The Telegraph brit lap. A tengerentúli csapatok öt európai kikötő valamelyikében szállnának le, a partraszállás elsődleges kikötője Hollandia lenne, de Olaszország, Görögország, Törökország és Norvégia is szóba jöhet. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO Közös Támogató és Lehetővé tevő Parancsnokságának (JSEC) vezetője szerint a hatalmas logisztikai bázisok ideje lejárt, és a logisztikai útvonalak váltak kulcsfontosságú prioritássá. A katonai vezető felhívta a figyelmet a légvédelem hiányára is a védelmi szövetség keleti szárnyán – idézi a lapot a Remix News.

Az amerikai csapatok öt kikötő valamelyikében szállnának partra, és előre megtervezett logisztikai útvonalak mentén vetnék be őket, hogy ellensúlyozzanak egy esetleges moszkvai támadást.

A NATO vezető tisztviselői korábban már figyelmeztettek arra, hogy a nyugati kormányoknak fel kell készülniük egy Oroszországgal való konfliktusra a következő két évtizedben. A logisztikai útvonalak kulcsfontosságú prioritássá váltak azóta, hogy a védelmi szövetség vezetői tavaly a litvániai Vilniusban tartott csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy háromszázezer katonát tartanak készenlétben a szövetség védelmére.

A jelenlegi tervek szerint az amerikai csapatok Rotterdamban, holland kikötőkben szállnának partra, majd vonattal szállítanák őket Németországon keresztül Lengyelországba. A háttérben azonban már folynak a tárgyalások az útvonalak más kikötőkre való kiterjesztéséről, hogy a szárazföldi kommunikációt ne zavarhassák meg az orosz erők.

A JSEC parancsnoka, Sollfrank elmondta, hogy „az ukrajnai orosz háborút figyelve és értékelve megfigyeltük, hogy Oroszország megtámadta Ukrajna logisztikai bázisait. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy egyértelmű, hogy a hatalmas logisztikai bázisok, ahogyan Afganisztánból és Irakból ismerjük, többé nem lehetségesek, mert egy konfliktushelyzetben nagyon korán megtámadják és megsemmisítik őket”.

A NATO légvédelmi rendszereinek helyzete szintén kiemelt aggodalomra ad okot. „Nem tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor elegendő légvédelemmel rendelkezünk. Ez jó példa arra a katonai alapelvre, hogy ha mindenhol erős akarsz lenni, akkor sehol sem vagy erős – tette hozzá a parancsnok.