A dél-szerbiai Vranjeban van a halál utcája – legalábbis így hívják a helyiek. A másfél kilométeres utcában szinte minden házban van olyan személy, akinél daganatos betegség alakult ki a NATO-bombázások következtében. 1999-ben az Észak-Atlanti Szövetség szegényített uránt tartalmazó fegyvereket vetett be a Balkánon. Ez önmagában is elég arra, hogy Szerbia ne bocsásson meg a NATO-agresszióért – mondja Srdan Aleksic ügyvéd, aki a sértettek jogait képviseli a szövetség ellen indított perben.

A NATO is elismerte

Több mint 3.000 szerbiai lakos perelné a NATO-t. Ők azt állítják, hogy az Észak-Atlanti Szövetség bombázása miatt lettek rákosak. Az első tárgyalásokat ez ügyben ősszel tartják Belgrádban. A sértetteket Srdjan Aleksic ügyvéd képviseli. Aleksic, mint fogalmazott, személyes okokból indította el a NATO-paktum elleni jogi csatát. A Kosovo Online hírügynökség tudósítása szerint az ügyvéd édesanyja a támadások alatt használt szegényített urán miatt halt meg, ahogyan sok rokona is a Vranje melletti Bustranje faluból.

kép: Facebook

A NATO egyébként maga is elismerte, hogy a szerbiai Pljackovicát és négy másik falut is bombázott az észak-macedóniai határ közelében.

„Naponta hullottak oda szegényített urán tartalmú bombák. A lakosok viszont csak később jöttek rá, hogy a föld emiatt szennyezett lett. A Jugoszláv Hadsereg csak 2005-ben végezte el annak fertőtlenítését” – mondja az ügyvéd.

Srdjan Aleksic hozzátette, Angelo Fiore Tartaglia római ügyvéd munkáját követi, aki eddig több alkalommal képviselte olasz békefenntartók és katonák ügyét, akiknél daganatos megbetegedés alakult ki miután Boszniában és Koszovóban szolgáltak. Ők a Kosovo Online cikke szerint 8 ezren vannak, közülük 400-an el is hunytak a rák következtében. Tartaglia eddig 330 ügyben nyert jogerősen. Ezekben az esetekben sikerült bizonyítani a szegényített urán és a betegség kialakulása közti összefüggést.

A NATO többször alkalmazott szegényített uránt

Dr. Radomir Kovacevic toxikológus a témával kapcsolatos nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy a NATO már 1991-ben szegényített urán tartalmú lőszert használt Irakban, majd a bosznia-hercegovinai háborúban is. 1999-ben pedig a Jugoszlávia elleni agresszióban is bevetették a szegényített uránt. Mint mondja, több mint 300 szakmai jegyzet és több nyelvre lefordított monográfia jelent meg erről.

A szerbek túlnyomó többsége elutasítja a NATO-csatlakozást

Az Észak-Atlanti Szövetség célja az volt a bombázásokkal, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. Mint arról a V4NA korábban is írt, a 78 napig tartó támadást annak ellenére vitték véghez, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A légicsapások azután fejeződtek be, hogy Belgrád kivonta a csapatait Koszovó területéről. A szerb erők azóta sem tértek oda vissza, noha Szerbia nem ismeri el Pristina függetlenségét. Jugoszlávia NATO-bombázása óta 23 év telt el, mégsincs pontos adat arról, hogy mennyi halottja lehetett a légicsapásoknak Jugoszláviában.

A lakosság nem felejt

A szerbek nem felejtik az 1999-es eseményeket, s nem akarnak a NATO tagjai lenni, még akkor sem, ha nyugati részről egyre nagyobb a nyomásgyakorlás. A belgrádi amerikai nagykövet is tett erre vonatkozó kijelentéseket a közelmúltban. Aleksandar Vucic szerb elnök ugyanakkor többször hangsúlyozta, Szerbia katonailag független ország, és az is marad. A 021.rs cikke szerint a legfrissebb felmérések szerint a lakosok többsége ellenzi, hogy az ország szankciókat vezessen be Oroszország ellen, a tagja legyen a NATO-nak, vagy az EU-nak, ha annak egyik előfeltétele Koszovó függetlenségének elismerése. Az Új Szerb Politikai Gondolat folyóirat kutatása alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 84 százaléka ellenzi, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be Belgrád Moszkva ellen, sőt 60 százalék még akkor is ellenzi a szankciókat, ha annak elmulasztása miatt Szerbiát büntetné az Európai Unió. 10 emberből pedig majdnem 9 ellenzi, hogy a balkáni állam a NATO tagja legyen. A felmérés azt mutatja, hogy a választadók 88 százaléka utasítja el az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozást.