Az EP-ből diktálják a feltételeket Szerbiának

Az EP-ből diktálják a feltételeket Szerbiának

Már nem elég Koszovó. Újabbnál, újabb feltételeket szab Brüsszel Szerbia elé, hogy a balkáni ország folytathassa az útját az EU felé. Egyik teljesülése még nem menti fel az országot a többi elvárástól.

NAGYVILÁG POLITIKA 2023. JANUÁR 30. 15:56

Most Koszovó, holnap a szankciók, aztán újra jönnek a jogállamisági kérdések

Legutóbbi belgrádi látogatása során Vladimir Bilcik, az EP szerbiai jelentéstevője azt hangsúlyozta: fontos megérteni, hogy a Koszovóval való viszony, a jogállamiság, a demokrácia, a reformok és az Oroszország elleni szankciók mind összefonódnak.

Az uniós politikus a minap a szerb államvezetéssel tárgyalt az ország fővárosában. Kiemelte: az Európai Unión belül nem tárgyalnak arról, hogy megszakítanák a balkáni ország uniós integrációs folyamatát, de nyílt fenyegetést intézett, hogy amennyiben nem történik előrelépés a jogállamisági kérdésekben, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, illetve Szerbia nem hangolja össze a külpolitikáját Brüsszellel, azaz nem vezet be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, akkor nem haladhat tovább az állam az uniós tagság felé.

Win-win?

A koszovói rendezést sürgeti az ENSZ korábbi balkáni főmegbízottja is. Carl Bildt, svéd diplomata a Twitteren közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: a francia-német javaslat a felek viszonyának normalizálására egy tisztességes ajánlat mindkét oldal számára.

„Ez lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy továbblépjen, a javaslat kielégíti az alapvető elvárásaikat, de ugyanakkor nem teljesíti azokat maximálisan sem. Egyszerűen nincs más reális út ezen kívül”

– írta a közösségi oldalon a politikus.

Mint arról a V4NA korábban beszámolt az EU egy eredetileg francia-német javaslattal oldaná meg a Koszovó és Szerbia közti vitát. Ez a dokumentum ugyan nyíltan nem várja el Belgrádtól, hogy elismerje Koszovó függetlenségét, és egy sor új kötelezettséget róna rá, így például azt is, hogy nem akadályozzák meg Pristina tagságát a nemzetközi szervezetekhez.

Jelenleg Koszovó a prioritás

Szerbia uniós csatlakozása viszont nem következne be akkor sem egyik napról a másikra, ha Belgrád elfogadná a rendezési tervet. Erre utaltak az EP-jelentéstevő szavai, aki már rögtön sorolta is az új elvárásokat. Így például Brüsszel hivatkozhat arra, hogy a szerbek nem vezettek be szankciókat az oroszok ellen, s még visszatérő kérdés lesz a jogállamiság állítólagos hiányának ügye.

Szerbia EU-csatlakozása hosszú évek óta zajlik, és az egész folyamat egy időben nagyrészt a koszovói kérdés megoldására korlátozódott, de az orosz-ukrán háború miatt a szankciók kérdése is hangsúlyossá vált. Strahinja Subotic, a belgrádi Európai Politikai Központ programvezetője és tudományos főmunkatársa nem kételkedik abban, hogy az egyik elvárás megoldása után a következőket is teljesítenie kell a tagjelölt balkáni államnak. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy az EU jelenleg Koszovó ügyét helyezte előtérbe, viszont a másik két fontos témát sem hagyják ki, hanem fokozatosan várják annak megoldását.

„Most még a szankciók bevezetésének kérdése is háttérbe került Koszovó miatt. Azért van ez így, mert Oroszország pont Koszovó miatt bír fontos befolyással Szerbiára. Az Európai Unió azt várja, hogy amikor Koszovó helyzete megoldódik, akkor fokozatosan az ország összehangolja a külpolitikáját Brüsszelével, s ezzel párhuzamosan a jogállamiság és a reformok ügye is halad majd.

Hiszem, hogy Szerbia felé bátorító hangokat küldenek majd, s emlékeztetnek, hogy milyen előnyökkel jár, ha az ország ezt az utat választja” – húzta alá Subotic.

A kérdés, hogy az Unió készen áll-e a bővítésre?

Az viszont tény, hogy az Unión belül jelenleg nincs túl nagy lelkesedés a bővítéssel kapcsolatban, és ez nem segíti elő azt, hogy komoly kérdések megoldódjanak.

Suzana Grubjesic, a szerbiai Külpolitikai Központ alelnöke becslése szerint végül minden azon múlik majd, hogy az EU politikailag készen áll-e az új tagok fogadására. Ezzel kapcsolatban azonban nincs túl fényes előrejelzése. Aláhúzta: a feltételek teljesítése gyorsíthatja a csatlakozási folyamatot, de végül úgyis politikai döntés lesz a felvétel.

Szerbia egyébként 2009 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg. Eddig a 35 tárgyalási fejezetből huszonkettőt nyitottak meg.

A balkáni ország esetében a legutóbbi csatlakozási céldátum 2025 volt, de már nem beszél arról senki sem.

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

bilcik, brussels, eu, kosovo, serbia, vucic