Belgiumban már nem győzik a rohamot a befogadó központok, ezért az ország a menedékkérők méltányos elosztását szorgalmazza a többi ország között, Svájcban pedig a tavalyi évben közel háromszorosára nőtt az illegális bevándorlás miatti letartóztatások száma.

Rendkívüli módon megnőtt 2022-ben Belgiumban a menedékkérők száma, derül ki a Flandreinfo.be cikkéből. A portál felhívja rá a figyelmet, hogy a 2015-ös migrációs hullám óta nem adtak be annyi menedékkérelmet az országban, mint a tavalyi évben. Nicole de Moor, belga menekültügyi és bevándorlási államtitkár elmondása alapján 2022-ben mintegy 63 000 ukrán állampolgár kért ideiglenes védelmet Belgiumban, továbbá 37 000, más országokból származó személy kért nemzetközi védelmet, ez összességében 42 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. A mintegy 100 000 menedékkérő között 3615 úgynevezett kísérő nélküli kiskorú van, az ő számuk szintén jelentős mértékben, 12,3 százalékkal nőtt a 2021-ben rögzített adatokhoz képest, közel kétharmaduk Afganisztánból érkezett Belgiumba.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a kérelmek feldolgozásáért felelős adminisztráció túlterhelt, a Fedasil elnevezésű, menedékkérők befogadásával foglalkozó belga szövetségi ügynökség pedig közleményt adott ki, melyben részletezi, hogy már hónapok óta sokkal többen érkeznek az országba, mint amennyien távoznak.

L’année 2022 a été marquée par la saturation du réseau de Fedasil. Malgré la création de places, des personnes se retrouvent á la rue. Un premier bilan de nos chiffres-clés se trouve sur notre site Internet : https://t.co/D2jdz1GCbC

— Fedasil (@FedasilBelgium) January 18, 2023

A befogadó központok ezért teljesen megteltek, és annak ellenére, hogy nemrég 4000-rel bővítették a férőhelyeket, sokan az utcán maradtak, mert egyszerűen nem tudják őket hol elhelyezni a hatóságok. A 2022-es év végi adatok szerint jelenleg 33 505 férőhellyel rendelkeznek országos szinten a befogadó központok, ám ez sem elég a tömegével érkező menekültek elhelyezésére. A megnövekedett számú kérelmek kezelése érdekében a Fedasil 2022-ben 800 új alkalmazottat vett fel, így az ügynökség jelenleg 2700 alkalmazottal dolgozik.

A Flandreinfo cikkéből az is kiderül, hogy 2022-ben a menekültekkel és hontalanokkal foglalkozó főbiztos hivatala (CGRS) a menedékkérelmet benyújtó 25 066 személy esetében 20 514 határozatot hozott.

Nicole de Moor menekültügyi államtitkár ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 11 és fél millió lakosú Belgiumra nehezedő migrációs nyomás aránytalanul nagy a szomszédos országokhoz képest, az államtitkár ezért a rendszer megreformálását sürgeti.

A politikus véleménye szerint európai szinten jobb határigazgatási politikára van szükség, szorgalmazza továbbá, hogy méltányosan osszák el a menedékkérőket a többi európai országban, mivel jelenleg vannak olyan államok, ahol sokkal kevesebb a menedékkérő, mint Belgiumban.

A menekültekkel és hontalanokkal foglalkozó belga bizottság (CVGS) közlése alapján Belgium azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek a lakosság számához viszonyítva a legtöbb menekültkérelmet kapják. A bizottság kiemeli, hogy a kérelmek száma továbbra is nagyon alacsony a skandináv országokban.

Azonban nem csak Belgiumban ugrott meg az utóbbi időben a menekültek száma, a Le Figaro nevű francia lap számolt be róla, hogy Svájcban is egyre több problémát okoznak a bevándorlók, kiváltképp azok, akik illegálisan tartózkodnak az ország területén. A francia lap értesülései szerint az elmúlt három évben meredeken megemelkedett az országban az illegális tartózkodás miatt letartóztatott személyek száma, míg 2020-ban 11 043 személyt vettek őrizetbe a hatóságok, addig ez a szám 2021-ben már 18 859 volt, a tavalyi évben pedig csaknem háromszorosra, 52 077-re emelkedett.

A Szövetségi Hivatal tájékoztatása szerint a bevándorlók megugrott száma elsősorban annak tudható be, hogy Svájc keleti és déli határán egyre több illegális migráns érkezik az országba, túlnyomórészt afgán és marokkói állampolgárok. Svájc, bár nem tagja az Európai Uniónak, a schengeni övezet tagja, ezért a svájci határőrök nem végeznek szisztematikus személyazonosság ellenőrzést a szomszédos országokkal közös határokon. Noha az illegális migráció csökkent Svájcban a pandémia idején, a korlátozások feloldása óta azonban megugrott, az elmúlt hónapokban pedig meredeken emelkedett, különösen a balkáni útvonalon.