Egy bajor klinika vezetője szerint nem kizárt, hogy a jövőben nem lesz magától értetődő, hogy valaki rögtön talál egy kórházat, ahol kezelni is tudják. A klinikák ugyanis amellett hogy súlyos munkaerőhiányban szenvednek, a brutális energiaköltségekkel és az inflációval is meg kell, hogy birkózzanak.

Levegőhöz sem jut az egészségügyi szektor

Egymást követik a súlyos problémák a németországi klinikákon. Először a koronavírus-járvány mutatta meg, hogy mekkora gondokkal küzd az egészségügy, majd ezután az infláció állította komoly kihívások elé az intézményeket. Még fel sem állt a padlóról az egészségügyi szektort, máris újabb válság ütötte fel a fejét: olyan sok szakdolgozó hiányzik a klinikákról, hogy sok helyen már alig bírják ellátni a betegeket.

Ez azonban még mindig nem volt az a pont, ahol levegőhöz juthattak a kórházak, hiszen az ukrajnai háború kitörése után drasztikus mértékben megemelkedtek az energiaárak, ami magával húzta a rezsiköltségeket is. Mindez pedig tovább növelte az inflációt, ami lehetetlenné teszi a fejlesztéseket és az energetikai beruházásokat.

Drága lesz a rezsi és nincs pénz fejlesztésekre, ami csökkenthetné a rezsi

Idén mintegy hétszázötvenezer euró többletköltséggel kell számolni az áram és a gáz tekintetében – mondja az egyik schwabmüncheni klinika vezetője egy bajor lapnak. Ezek a kisebb klinikák már az ukrajnai háború előtt is érezték, mennyire törékennyé vált az energiaellátás: az intézmény szolgáltatója fizetésképtelenné vált, ezért csődöt mondott, ami miatt a klinikáknak új szolgáltatót kellett keresniük rövid időn belül, ez pedig súlyos többletköltségekkel járt – idézte fel a szakember, aki szerint nehéz idők elé néznek a német kórházak: a koronavírus-járvány újbóli terjedése, a növekvő energiaköltségek és infláció, valamint a szakképzett munkaerőhiány egyszerre helyez nyomást az intézmények vállára.

„Egyre inkább pénzügyi nehézségekbe fogunk ütközni. A társadalom nagy része még nem ismerte fel, hogy a helyzet mennyire drámai: a szolgáltatások csökkenése felé haladunk, olyannyira, hogy már nem magától értetődő, hogy valaki azonnal talál egy kórházat, ahol el tudják látni”

– figyelmeztet a klinika vezetője. Korszerűsítésekkel és fejlesztésekkel ugyan mérsékelni lehetne a többletköltségeket, azonban ezekre a beruházásokra nincs elegendő pénze a klinikáknak. Általános vélemény egyébként a szakemberek között, hogy a politika nem fordít elég figyelmet a klinikák problémáira, különösen a munkaerőhiányra, mert egyszerűen nem áldoz elég pénzt arra, hogy megérje a szakmában maradni.

A nagyobb kórházak milliós többletköltségek elé néznek

A kórházak energiaigényei évszaktól függetlenül egész évben magasak: minél nagyobb egy kórház, annál költségesebb a fenntartása. A legalább 600 ággyal rendelkező intézményeké például mintegy háromezer háztartásénak felel meg, az átlagos éves rezsiköltségük pedig körülbelül nyolcszázezer eurónál kezdődik,. A jelenlegi válságban pedig ennek a háromszorosára kell készülni, erről már Gerald Gass, a Német Kórházszövetség elnöke beszélt a bajor közmédiának, aki megjegyezte:

„ez azt jelenti, hogy 2,4 millió euróval van dolgunk. Ez természetesen óriási költségnövekedés, amivel a kórházak önerőből nem tudnak megbirkózni.”

A kórházak egyébként azért vannak ennyire kiszolgáltatva az energiapiacnak, mert a az intézmények körülbelül 90 százaléka a földgázt használ. Gerald Gass szerint ha a politika nem biztosítja a kórházak gazdasági stabilitását, akkor egy-két éven belül néhány kórházat végleg be kell zárni.