Aktivisták most azt szeretnék megakadályozni, hogy az elhunytakat férfiként vagy nőként azonosítsák a régészek és a halottkémek.

A hagyományos férfi és női nem felszámolásáért küzdő LMBTQ-aktivisták most a régészet és a őstörténet tanulmányozásába szólnának bele. Azt akarják elérni, hogy a régészek hagyjanak fel az eddig megszokott vizsgálataikkal. A szakemberek egyik alapvető gyakorlata ugyanis az emberi maradványok nemének meghatározása a csontváz medencéjének, koponyájának és egyéb jellegzetességeinek mérésén keresztül.

Az aktivisták szerint manapság már nem tudni, hogy ezek az emberek még életükben milyen neműnek azonosították magukat. Elképzelésük szerint a több száz évvel ezelőtt született emberek a biológiai nemüktől eltérőként is azonosíthatták magukat, ezért nem szabad nemek alapján azonosítani a maradványokat.

Emma Palladino, a Montreali Egyetem mesterszakos hallgatója is egy ilyen aktivista, aki a Twitteren magyarázta el, hogy miért tartja „baromságnak” azt, hogy megkülönböztetik a férfi és a női csontvázakat.

Szerinte bár a nemek kiemelt szerepet játszanak a régészeti kutatásokban, az ilyen nemi identitással kapcsolatos kérdésekkel csak akkor lehet elkezdeni foglalkozni, ha előbb megismerik az adott személy „valószínűsíthető” nemét. Palladino nézeteit rengeteg LMBTQ-aktivista támogatja.

A törvényszéki nyomozók és régészek azonban élesen bírálják a genderőrület legújabb fejezetét. Elizabeth Weiss régészprofesszor szerint „az emberi maradványok nemének meghatározása kritikus fontosságú a törvényszéki szakmában, ha ez kimarad a vizsgálat során, akkor a nyomozók kisebb valószínűséggel oldják meg a bűnügyeket” – mondta a szakember, aki szerint azonban ez csak egy példa a sok közül.

Weiss azt is megjegyezte, hogy a biológusok, antropológusok és a régészek keményen dolgoztak a tudományért, de ezek az új javaslatok most eltörölnék az eddig elért eredményeket, ami óriási visszalépés lenne a tudomány számára.