Így lett meghatározó szerepe Belgrádnak az ukrán-orosz konfliktusban

Így lett meghatározó szerepe Belgrádnak az ukrán-orosz konfliktusban

Vlagyimir Putyin Koszovó példájával indokolta a szakadár területek függetlenségét Ukrajnától. Az orosz elnök ezt az ENSZ főtitkárával való találkozóján mondta. Mint fogalmazott, amennyiben Pristinának sem kellett engedélyt kérnie Szerbiától, akkor nekik sem kell. A Nyugat számára az jelentene megoldást, ha Belgrád elismerné Koszovó önállóságát, így már nem egyoldalú akcióról lenne szó, hanem arról, hogy a két fél megegyezése által egy új állam született. Aleksandar Vučić szerb elnök szerint éppen ezért egyre inkább nő a nyomás az országon, s a következő hónapok fő kérdése ismét Koszovó lesz a Balkánon.

NAGYVILÁG POLITIKA 2022. MÁJUS 10. 10:43

A precedens

A múlt század 90-es éveinek közepén élesedett ki a konfliktus a koszovói albánok és a szerbek között. A fegyveres összecsapásoknak a NATO légiereje vetettek végett. Az Észak-Atlanti Szövetség több hónapon keresztül bombázta az akkori Jugoszláviát, amelynek az lett a vége, hogy az akkori belgrádi vezetés – élén Slobodan Milošević elnökkel – belement abba, hogy leteszik a fegyvert és a jugoszláv csapatok elhagyják a tartományt. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki a függetlenségét, amelyet Szerbia, Oroszország, Kína, az ENSZ, de még az Európai Unió több tagállama sem ismer el. A nyugati hatalmak viszont igen, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, és a legbefolyásosabb uniós országokkal.

Az orosz álláspont eddig sziklaszilárdnak tűnt, ez azonban megváltozott, amikor Putyin elnök az ENSZ főtitkárával találkozott. Az orosz államfő Koszovóra hivatkozva védte a szakadár területek törekvéseit, mondván, ha Pristina megtehette azt, hogy a központi hatalom megkérdezése nélkül döntött saját függetlenségéről, akkor ez most jogilag miért nem lenne lehetséges.

A Nyugat kihasználná a koszovói párhuzamot

Szerbiára még nagyobb nyomásgyakorlás vár a következő időszakban Putyin kijelentése miatt – írja a Novosti hírportál. A Nyugat arra kényszerítené a balkáni országot, hogy az évtizedes patthelyzetet úgy oldja meg, hogy elismeri Koszovó függetlenségét. Ezt a lépést követően már hiába hivatkozna az orosz államfő a koszovói példára, mert így akkor már új helyzet lenne, amelyben mindkét fél jóváhagyásával történik a terület kiválása.

Kép: Szerbia Elnökének honlapja

Szerbia viszont nem fogja ölbe tett kezekkel tűrni ezt a fajta nyomásgyakorlást, s mindent megtesz annak érdekében, hogy ellenálljon ezeknek a törekvéseknek. A saját nemzeti érdekek védelme mindig az ország politizálásának középpontjában lesz, még akkor is, ha az állam stratégiai érdeke az európai uniós csatlakozás. Erről beszélt legutóbbi sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić. A szerb államfő akkor azt mondta, hogy Koszovó kérdése központi téma lesz a Balkánon.

Szerbiának a mostani megosztott világban azt kellene bebizonyítani a nyugati szövetségeseinek, hogy Koszovó a saját elidegeníthetetlen része, vagy kiharcolni valamiféle kompromisszumos megoldást, amely az albánoknak is jó. Erre a jelenlegi helyzetben vajmi kevés esély van, hiszen a világhatalmak jelentős része elismerte Koszovó függetlenségét.

Pristina eközben újra bejelentette törekvését, hogy minél több nemzetközi intézmény és szervezett ismerje el a terület szuverenitását. Ehhez a nyugati partnerei nyújtanak támogatást az Albin Kurti vezette kormánynak. A koszovóiak célja, hogy az Európa Tanács és a NATO Békepartnerség tagjai legyenek. Aleksandar Vučić erre reagálva azt mondta: ezeket a kérelmeket Szerbia külön-külön fogja megvizsgálni.

Szerbia nemzetközi ellenszélben

Belgrád problémáit még csak tetézi, hogy a koszovói kérdés mellett a Nyugat továbbra is azzal kritizálja a szerbeknek, hogy hiába ismerték el Ukrajna területi integritását, mégsem vezettek be szankciókat az oroszok ellen. A szerb elnök ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy habár óriási a nyomás az országon, mégis több mint 70 napja kitartanak ezen álláspontjuk mellett, még akkor is, ha nemzetközi ellenszélben kell ezt megtenniük.

A szerb külügyminiszter is megszólalt a témában. Nikola Selaković azt mondta: Szerbia minden diplomáciai és politikai eszközzel harcolni fog, hogy megvédje saját nemzeti érdekeit, teszi ezt még erőteljesebben, mint eddig. Selaković szerint azzal, hogy a Nyugat az ENSZ határozata nélkül bólintott rá a koszovói függetlenségére, precedenst teremtett, amelyet más területek is kihasználhatnak a későbbiekben.

“Több Latin-amerikai, afrikai, ázsiai ország miniszterével tárgyaltam erről, ők tisztában vannak ezzel. A világ tele van a Koszovóhoz hasonló területekkel, s helyzetekkel, természetesen nem pontosan ugyanaz mindegyik helyzete, de szakadár régiók mindenhol előfordulnak. Putyin is erre hivatkozott, amikor az ENSZ főtitkárával beszélt. “

– nyilatkozta a szerb diplomácia vezetője.

Szerbiával csakis egyenrangú partnerként tárgyalhat a Nyugat

Elemzők szerint az ukrajnai válság jelentősen gyorsította azt a folyamatot, hogy rákényszerítsék Szerbiára a koszovói kérdés megoldását. Vladislav Jovanović volt szerb külügyminiszter szerint egyes körök arra törekszenek, hogy gyengítsék az ország nemzetközi helyzetét, s ezáltal a nyugati befolyás alá tereljék az országot.

“Ez a folyamat csak a kívánságokon alapszik, nem látom reálisnak, hogy Szerbia teljesen mások befolyása alá kerüljön, úgy, ahogy más balkáni államok. A Nyugatnak a mostani lépéseknél jóval többet kell tenni ehhez, eljött a pillanat, hogy észrevegyék Szerbiával egyenrangú partnerként kell tárgyalni. Putyin kijelentése valóban nem a legszerencsésebb, arra figyelmeztet bennünket, hogy soha ne kételkedjünk a történelmi barátságainkban és szövetségeseinkben.” – mondta Vladislav Jovanović.

Koszovó és a Pandóra szelencéje

A koszovói-szerb párbeszéd május 13-án folytatódik, akkor a belgrádi és a pristinai főtárgyaló ül le egy asztalhoz Brüsszelben. Akárhogy is zárul ez a dialógus, egyes elemzők szerint a volt szerb tartomány függetlenségének nemzetközi elismerésével a nyugati hatalmak kinyitották Pandóra szelencéjét, mert – ahogy Putyin is fogalmazott – “ha Koszovónak lehetett, akkor másoknak miért nem lehet?”.

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

kosovo, putin, serbia