Kelet és nyugat között egyensúlyozik Szerbia
Szerbia a háború kitörése óta kitart, nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Habár nagy a nyugati nyomás, Belgrád saját, önálló, nemzeti politikáját képviseli. A balkáni állam tárt karokkal fogadja az orosz állampolgárokat, és cégeket is, amelyek jó hatással vannak a gazdaságára.
Szerbia a kezdetek óta tartja álláspontját
Aleksandar Vucic szerb államfő az orosz–ukrán háború kitörését követően ismertette Szerbia álláspontját, mely szerint az ország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ugyanakkor nem vezet be szankciókat Moszkvával szemben. Belgrád azóta is következetesen kiáll emellett, az erős nyugati nyomás ellenére is. Hogy Szerbia nem szakította meg kapcsolatait Oroszországgal, több tényezőnek is köszönhető. Egyrészt rendkívül erős az energetikai függőség, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat többségében orosz kézben van, és az ország gázszükségleteit is egyelőre Moszkva tudja csak fedezni. A gazdasági és energetikai érdekek mellett azonban az is tény, hogy Szerbia kulturális, nyelvi és vallási szempontból is erősen kapcsolódik Oroszországhoz, a helyiek többsége tiszteli az orosz embereket, hagyományaikat, történelmüket.
Vagyis annak ellenére, hogy Szerbia elítéli a Moszkva által indított háborút, nem fordított teljesen hátat az országnak. Ennek egyik életszerű példája, hogy míg Nyugaton valóságos hadjárat indult az orosz írók, zeneszerzők művei ellen, és kérték azok ideiglenes „fekete listára helyezését”, a szerbiai színházakban továbbra is repertoáron tartották az orosz klasszikusokat, melyeket a közönség változatlan lelkesedéssel tekint meg.
Oroszok, akik Szerbiát választották
A háború kitörése óta nagyjából 200 ezer orosz érkezett Szerbiába. Többségük azért választotta a balkáni országot, mert az nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben. A Szerbiában letelepedők így korlátozások nélkül folytathatják vállalkozásaik működtetését, ráadásul egy olyan környezetben mely vallási, kulturális és nyelvi szempontból is közel áll hozzájuk, és ahol az emberek is nyitottsággal és barátsággal fogadják őket. A közösségi oldalakon számos fotó és videó is bizonyítja, hogy jól érzik magukat Szerbiában.
Az elmúlt egy évben nagy népszerűségre tett szert a közösségi médiában Gleb Feels. Az orosz fiatalember korábban élt Görögországban és Londonban is, majd a koronavírus-járvány alatt érkezett Szerbiába, ahol letelepedett. Egy áram és vezetékes víz nélküli hegyvidéki házban él családjával, birkákat tart, kacsákat nevel, pénzt pedig netes videóival keres. Mint mondja, megtalálta számításait Szerbiában, boldog és nyugodt életet él. A falusi hétköznapok szépségeit ecsetelő videói mellett előszeretettel posztol arról is, miért jó Szerbiában orosznak lenni: milyen örömmel fogadják őt a kocsmákban, szórakozóhelyeken, vagy akár egy taxiban.
View this post on Instagram
Az orosz származású fiatalembert a V4NA is megkereste. Kérdésünkre válaszolva elmondta, szereti a szerbeket, mert barátságosak, nyitottak, vendégszeretőek és szórakoztatók. Sok barátot és jó tapasztalatokat szerzett, csodálatos pillanatokat töltött el, kedveli az ételeket és a természetet. Mint fogalmazott, nagyon megszerette Szerbiát. „Szuperül” érzi magát, és nem szerepel a tervei között, hogy elköltözzön. Negatívumként csak annyit említett, hogy sokan dohányoznak, és egyes dolgok nagyon lassan haladnak.
kép: Screenshot
Az olia_srbija nevű Instagram-profilt működtető fiatal nő is sorra osztja meg a szerbiai tájképeket és tapasztalatait. 2022. áprilisi bejegyzésében azt írta, azért költözik Szerbiába, mert egy „kellemes, ortodox ország”.
View this post on Instagram
Néhány hónapja a szerb sajtó is felfigyelt Olgára, aki Moszkvából költözött Belgrádba, és arról posztolt videót, milyen boldog újonnan bérelt lakásában. A lány vidáman táncol és pózol a kétszobás, erkélyes ingatlanban, mely állítása szerint gyönyörű környéken található. A lány szemmel láthatóan a bérleti díjjal is elégedett volt, büszkén közölte ugyanis, hogy „mindössze” 950 eurót fizet havonta.
View this post on Instagram
Emellett olyan profilok is létrejöttek, melyek igyekeznek segíteni a balkáni államban letelepedőket: tanácsot adnak munkavállaláshoz, lakásbérléshez és -vásárláshoz, pénzügyek intézéséhez.
View this post on Instagram
Az ingatlantulajdonosok örülnek, a bérlők nem
A Belgrádban lakást bérelő Olga videója jó példa arra, mi történik a szerbiai ingatlanpiacon, mióta az ország az oroszok egyik fő úti céljává vált. A 950 eurós bérleti díj ugyanis korábban kiemelkedően magasnak számított egy hasonló típusú ingatlan esetében. Sokan meg is szólták a lányt, amiért hajlandó ilyen sokat fizetni.
„Fel sem tűnik neki, hogy meglopják. A kétszobás belgrádi lakásomat tavaly 450 euróért adtam ki” – írja egy kommentelő.
Az oroszok többsége azonban úgy tűnik, elégedett az esetenként duplájára emelt árakkal is, és kiveszik a lakásokat, kerüljenek bármibe. Az ár helyett inkább az elhelyezkedést, felszereltséget részesítik előnyben, és igyekeznek minél gyorsabban beköltözni valahova, hogy ne szállodákban kelljen meghúzniuk magukat.
A piac természetesen azonnal reagált. Mint arról korábban már írtunk, az ingatlantulajdonosok megemelték áraikat, Belgrád belvárosában helyenként duplájára nőttek az árak, de Újvidéken és a kisebb városokban is megindultak ezen az úton. Számos olyan példát is találni, amikor a tulajok a lehető legrövidebb időn belül utcára lakták korábbi albérlőjüket, hogy aztán egy pénzesebb orosznak adják ki az ingatlant. Amíg azonban a lakástulajdonosok extra bevételhez jutottak, az albérletben élők nehéz helyzetbe kerültek. Költségeik annyira megugrottak, hogy sokan ki is költöztek a fővárosból, vagy hitelt vettek fel, hogy saját házat vásároljanak.
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai is ezt igazolják. Azt írják, Belgrád külvárosaiban 30 százalékkal nőttek a bérleti díjak a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az illetékesek elmondták, nem tudnak visszaemlékezni a mostanihoz hasonló keresletre, amely ekkora áremelkedést idézett volna elő.
Egyre több orosz van a kisebb szerbiai városokban
„Az osztankinói tévétornyot a városháza tornyára cserélték, Szabadkán látják a békés és teljes családi élet lehetőségét” – írja cikkében a subotica.com helyi hírportál.
A cikkben nyilatkozó Alla Bartosic, aki a szerb-orosz baráti egyesület vezetője, azt mondta, az oroszoknak tetszik Szabadka, és a szabadkaiaknak is tetszenek az érkező oroszok. „Szépen fogadták őket, örömmel kommunikálnak velük, igyekeznek segíteni nekik a beilleszkedésben.” – fogalmazott. A gyerekek iskoláztatása kapcsán Bartosic azt mondta, az iskolák befogadják az Oroszországból érkezőket. A pedagógusok arra törekszenek, hogy gyorsan megtanítsák nekik a szerb nyelvet, és bekapcsolják őket a napi munkába.
„Rendszerint megbíznak néhány diákot azzal, hogy segítsék az újakat, bevonják őket a játékokba, elmagyarázzák nekik a házi feladatot. Nagyon barátságosak velük az itteni gyerekek.” – nyilatkozta az egyesületvezető.
Arról is mesélt, hogy a Szabadkára költözők többsége nagyvárosból, például Moszkvából, Szentpétervárról, Permből érkezik, és ragaszkodik a városias életmódhoz. Általában fiatal, 25-45 év körüli, az IT-szektorban dolgozó szülőkről van szó, akik igyekeznek bekapcsolódni a város vérkeringésébe, gyerekeiket is sokféle iskolán kívüli tevékenységre, táncegyesületekbe, sportklubokba viszik. Hozzátette: ezzel szemben olyan családdal is találkozott, akik falura költöztek, ahol földműveléssel és állattenyésztéssel szeretnének foglalkozni, ami azt bizonyítja, hogy jövőjüket hosszú távon is Szerbiában látják.
Válaszút előtt Szerbia
Közben a nemzetközi nyomás egyre inkább fokozódik Szerbián. A nyugat azt követeli, hogy Koszovó kapcsán fogadja el a német-francia javaslatot, Brüsszelből pedig egyre többször hangzik el, hogy csak akkor folytatódhat az uniós integrációja az országnak, ha Belgrád szankciókat vezet be Moszkvával szemben. Ennek ellenére az Aleksandar Vucic elnök vezette balkáni állam kitart saját szuverén politikája mellett, ezt eddig nem tette meg, habár egyre többször tett már utalást a szerb vezetés arra, hogy az sem kizárt, hogy ez bekövetkezik. Az ország lakosságának többsége ugyanakkor ellenzi a büntetőintézkedések bevezetését.
Ez az év azonban sorsdöntő lehet a szerbek számára. Ezt már Zoran Panovic nyilatkozta az ország előtt álló kihívásokkal kapcsolatban. A Demostat Közvélemény-kutató Központ programigazgatója kiemelte: Aleksandar Vucicnak Koszovó mellett az oroszok elleni esetleges szankciókról is döntenie kell. A szakértő elemzése szerint a köztársasági elnök megpróbálja majd elkerülni azt, amibe végül Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő is belebukott.
Ez pedig szerinte egy értelmetlen összecsapás a nyugattal. Ez egy vörös vonal Vucic számára – tette hozzá.
Igaz, Milosevic bukására csak 8 évnyi szankció után került sor. A nyugati büntetőintézkedések ennyi ideig sújtották az országot, de leginkább az egyszerű emberek életét tették tönkre – írtuk korábbi cikkünkben.
Panovic a szerb társadalom ingerküszöbéről szólva kiemelte: a Demostat felmérései szerint a szerbek inkább reagálnának arra, ha szankciókat vezetne be Szerbia Oroszország ellen, mint arra, hogy elfogadjon egy megállapodást Koszovóval kapcsolatban. Az intézet programigazgatója ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy Vucic hatalma leginkább a gazdaságtól és az új középosztálytól függ, amelyet ő maga teremtett, azt pedig a nyugat támogatása nélkül nehéz fenntartani – tette hozzá Panovic.