Csökken az Európai Unió támogatottsága a szerbiai lakosság körében. Rövid időn belül már a második olyan felmérés jelent meg, mely ezt támasztja alá. Az Európai Ügyek Intézetének friss statisztikája ugyanakkor rámutat, hogy a szerbek többsége előnyt lát az uniós csatlakozásban. A tagországok közül legjobb barátnak a görögöket és a magyarokat tekintik, a lista aljára pedig a horvátok kerültek.

Az Európai Ügyek Intézete és a Ninamedia nevű, közvélemény-kutatások készítésével foglalkozó cég hetedik éve méri fel a szerbiai állampolgárok Európai Unióhoz fűződő viszonyát. Idén március 4-e és 14-e között kérdezték meg az 1228 főt számláló reprezentatív mintát. A témák felölelték Szerbia uniós csatlakozását, ennek lehetséges előnyeit, a tagországokkal való viszonyt, valamint a régiós kapcsolatokat.

kép: Instagram

Hármas átlagosztályzat

A Szerbia és az Európai Unió közötti viszony átlagosztályzata 2,85-ös lett a felmérés szerint. A megkérdezettek 45,9%-a adott 3-ast, 20,9% 2-est, 17,0% 4-est. A legalacsonyabb osztályzattal 8,2% értékelte a viszonyt, míg 5-öst csak a megkérdezettek 3,1%-a adott. 4,8% nem tudta értékelni a kapcsolatot. A korábbi évek eredményét vizsgálva gyenge, de pozitív irányba növekvő átlagosztályzat figyelhető meg, mely 2019 óta folyamatos trend.

Arra a kérdésre, támogatja-e Szerbia EU-csatlakozását, a megkérdezettek 45%-a válaszolt igennel, vagyis a megkérdezetteknek kevesebb mint a fele látja az unióban az ország jövőjét. Ők egyébként elsősorban a magasan képzett, városi lakosság képviselői. Majdnem ugyanennyi, 43% azonban az ellenkező állásponton van, vagyis ellenzi az integrációt. Az intézet korábbi felméréseit figyelembe véve most volt a legalacsonyabb a támogatók, és a legmagasabb az ellenzők aránya.
Ha nem is támogatják feltétlenül a csatlakozást, a megkérdezettek jelentős része úgy gondolja, haszna van az országnak az Európai Unióval való együttműködésből. 60% vélekedik így, míg 27% úgy látja, semmilyen előnye nem származik az országnak az uniós kapcsolatokból.

Egyre nagyobb barátok a magyarok

A közvélemény-kutatásban felmérték, melyik európai uniós tagországot tekintik a szerbiai állampolgárok az ország legnagyobb barátjának. A megkérdezettek 24%-a Görögországot jelölte meg. A meglepőnek tűnő eredmény magyarázata az lehet, hogy Görögország évek óta a szerbek által legkedveltebb turistahely. A pandémia éveit leszámítva, amikor szigorú feltételekhez volt kötve a beutazás, a szerbek tömegesen látogatják a görög tengerpartokat. Magyarország a második lett. 16% jelölte meg legjobb barátként az ország északi szomszédját. A korábbi évekhez képest ez jelentős emelkedést jelent. A felmérés az okokra nem kérdezett rá, de az utóbbi évek közös szerb–magyar projektjei, például a Belgrád-Budapest vagy a Szabadka-Szeged vasútvonal, az egyre bővülő gazdasági együttműködés és az a tény is közrejátszhat, hogy Magyarország következetesen kiáll Brüsszelben Szerbia uniós csatlakozása mellett.

kép: Pannon RTV

A németek iránt mutatott korábbi barátság azonban évről évre csökken. Most már csak a harmadik helyre került Németország, 7% jelölte meg az ország legjobb barátjának, szorosan mögötte pedig Franciaország végzett, 6%-kal. A megkérdezettek többsége egyébként nem válaszolt a kutatás ezen kérdésére.

A felmérés rákérdezett arra is, melyik uniós tagországot tekintik legkevésbé barátinak. A szerbiaiak 22%-a a szomszédos Horvátországot jelölte meg, majd 21%-kal a brexitelő Nagy-Britannia következik. Németország 18% számára jelenti a legkevésbé baráti tagállamot. A megkérdezettek harmada nem adott választ erre a kérdésre.
Külön pont alatt mérték fel Szerbia lakosainak véleményét a szomszédos országokról. Az emberek majdnem harmada jelölte meg Magyarországot a legjobb partnerként, majd Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia következik. A többi szomszéd 10% alatti eredménnyel végzett.

Szoros lenne az Unióról szóló népszavazás

Ha holnap tartanák az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást, szoros eredményre számíthatnánk az Európai Ügyek Intézetének felmérése szerint. 41% karikázná az igent és 39% a nemet. Az uniós integráció pártolói főként a férfiak, a magasan képzettek és a városiak. 7% nem venne részt egy ilyen referendumon, 13% pedig bizonytalan. Az Unió ellen voksolók száma most a legmagasabb. A megkérdezettek fele azonban úgy véli, Szerbiának nem szabad letérnie az európai útról. Ennek ellenkezőjét 35% gondolja.

Az emberek lényeges százalékban (43%) vélik úgy, hogy nem kapnak elég információt az uniós ügyekkel kapcsolatban. A bővebb tájékoztatást elsősorban a médiától és a kormánytól várják, kisebb arányban magától az Uniótól vagy a civil szervezetektől, oktatási intézményektől.

Nem ez az első ilyen eredményt hozó felmérés

Néhány héttel ezelőtt az Ipsos közvélemény-kutató cég is olyan eredményt hozott le, mely szerint Szerbiában csökkent az Európai Unió támogatottsága. Az ő felmérésük szerint a szerbek 46 százaléka szavazna igennel az uniós csatlakozásra, ugyanakkor pozitívan csak minden ötödik ember vélekedik az EU-ról. Az Ipsos arra is rámutatott, hogy míg 2015-ben a megkérdezettek 14 százaléka mondta azt, hogy Szerbia soha nem lesz az Európai Unió tagja, mára ez a szám megháromszorozódott. A szintén márciusban készült felmérés szerint a lakosok 43 százaléka szkeptikus. Rámutattak, hogy míg az Európai Unióval kapcsolatban a lakosok mindössze 21 százalékának pozitív a véleménye, addig Oroszországról 65 százalék gondol jót. Kína pedig 63 százaléknak szimpatikus Szerbiában. Az Amerikai Egyesült Államok az egyik legelutasítottabb ország. Az Ipsos felmérése szerint az állampolgárok mindössze 8 százaléka gondol pozitívan rá.

„Rossz a PR, fogy a türelem”

Kovács Elvira, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnöke egy tévéinterjúban úgy fogalmazott, rossz az Európai Unió PR-ja, Szerbiában pedig fogy az emberek türelme. A Pannon TV műsorában azt mondta, a belgrádi küldöttségnek sokkal többet kellene dolgoznia azon, hogy javítsa az emberek Unióba vetett hitét, és többet kellene hangsúlyozni azt, milyen konkrét anyagi és gazdasági hasznot hozna az országnak az uniós csatlakozás. Ugyanakkor fontos szempontnak jelölte meg azt is, hogy a szerbiai lakosság körében még mindig erősen él az oroszok irányába táplált szimpátia. Mint fogalmazott, az emberek tévesen hiszik azt, hogy az uniós csatlakozás azt jelenti, hogy teljesen le kell mondani Oroszországról.

„Senki sem kéri azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatát Oroszországgal, külpolitikai téren azonban lassan, fokozatosan alkalmazkodni kell” – részletezte a politikus.

Szerb államfő: az ország marad az európai úton

Pénteki tévébeszédében a szerb államfő, Aleksandar Vučić tíz pontban foglalta össze az ország jövőjét érintő legfontosabb kérdéseket. Jelzésértékű lehet, hogy ezek között az első helyen szerepelt Szerbia uniós útja. Az elnök maga is felhozta a friss felméréseket, melyek az eurooptimizmus jelentős csökkenését mutatják. Mint mondta, megérti az emberek csalódottságát, ugyanakkor hangsúlyozta: Szerbia nem tér le az európai útról. Ennek a többi között gazdasági okai vannak, és kiemelten fontosak azok a befektetések, támogatások is, melyek az Unióból érkeznek a balkáni országba. A témát az államfő beszéde végén újra elővette, és nyomatékosította, hogy az uniós közeledés nem azt jelenti, hogy Szerbia lemond önállóságáról. Ennek bizonyítéka az is, hogy Belgrád az orosz–ukrán háború kitörése óta tartja álláspontját, vagyis hogy nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben. Vučić ismét aláhúzta, hogy az ország ezzel a lakosok érdekeit védi, hiszen az oroszoktól való energetikai függőség nem teszi lehetővé az Unió által meghatározott szankciók bevezetését.

kép: Instagram

Az államfő hozzátette, Szerbia nem szakítja meg kapcsolatait a keleti barátaival, ugyanakkor a stratégiai útja az Európai Unióba vezet. Egyúttal arra kérte az embereket, hogy ha valaki tud jobb megoldást, az szóljon, de egyúttal gondolja át azt is, miből lesznek majd biztosítottak a fizetések és a nyugdíjak a szerbiai lakosság számára.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg az uniós csatlakozással kapcsolatban a szerb miniszterelnök is. Ana Brnabić a május 9-ei Európa nap kapcsán tartott újvidéki ünnepségen azt mondta, az Európai Unió Szerbia legnagyobb adományozója, befektetője, a legfontosabb politikai és kereskedelmi partnere.

kép: Instagram

„Európa a múltunk, Európa a jelenünk, Európa a jövőnk. Egy családhoz tartozunk, ugyanazokat az értékeket valljuk, és közös jövő áll előttünk” – fogalmazott a miniszterelnök.