Ahány ház, annyi szokás, hogy ki hogyan díszíti a karácsonyfát, az üveggömbök azonban elmaradhatatlan kellékek. De vajon miért teszünk üveggömböt a fára?

A franciáktól ered az egyik legfontosabb, mára már az egész világon elterjedt karácsonyi kiegészítő. Franciaországban a karácsonyfára eredetileg almát akasztottak, de a 19. század közepén a Vogézek hegységben súlyos aszály volt, ami megtizedelte az almatermést, így nem jutott a karácsonyfákra.

Ekkor egy üvegfúvónak az az ötlete támadt, hogy az almára emlékeztető piros üveggömböt készít és azt teszi fel a fára.

Az új szokás gyorsan elterjedt az országban és a határain túl is, így egyre több helyen akasztottak üveggömböt a karácsonyfára.

A karácsonyi hangulathoz sok helyen hozzátartozik a szaloncukor is, amiből szintén kerül a fára is – ahonnan az ünnep végére a cseles gyerekek és felnőttek kieszegetik az édességet. Sokan nem tudják, de az, hogy a szaloncukor a karácsonyfa dísze lett, Magyarországról ered. A szaloncukor pedig eredetileg Franciaországból.

A szaloncukor őse (a fondant-cukor, amely túltelített cukoroldatból felfőzéssel készülő, puha, kikristályosított massza) Franciaországból a 14. századból származik, tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével, a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra. A fondant alapú cukorka gyártása az 1800-as évek végén terjedt el Magyarországon.

A polgári és főúri házak szalonjában kis tálkákban kínálták ezt a fajta édességet az érkező vendégeknek – innen ered a szaloncukor elnevezés

– írta meg az Origo magyar hírportál.

A szaloncukor-készítés elterjedése a karácsonyfa-díszítés megjelenéséhez és térhódításához köthető. Magyarországon az első karácsonyfákat a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, amelyeket eleinte mézeskaláccsal, aszalt gyümölcsökkel, papírból készített díszekkel ékesítettek. Később, a szalonban addig tálkából kínált cukorkát is felhelyezték díszként a karácsonyfára. A szaloncukor népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé vált.

A karácsonyfa-állítás szokása ugyan Németországból érkezett a magyarokhoz, szaloncukorral való feldíszítése azonban náluk alakult ki.

Noha a szaloncukor nem magyar találmány, azt, hogy a fának ékes dísze lehet, Magyarországon alakult ki és terjedt vel általános szokásként, nagyjából mintegy 140 éve.