Ezúttal a sózott hangyákról jelent meg egy cikk, amiben elmondják, hogy a rovarevés tulajdonképpen a környezetre és az egészségre is jó hatással van. Nem ez az első eset, amikor a rovarevést próbálják ráerőltetni az emberekre.

A sokadik alkalom – a The Washington Post újabb cikket közölt, amelyben arról tájékoztatja olvasóit, hogy milyen előnyei vannak, ha a rovar alapú étrendet választják.

A nemrég megjelent írás nem kertel és egyenesen felteszi a kérdést: „Ön megenné a rovarokat, hogy segítsen megmenteni a bolygót?”. A kérdést a Washington Post már 2019-ben is feltette, egy hasonló, a bogárevést reklámozó cikkében.

Az újság már közel egy évtizede próbálja meggyőzni az embereket arról, hogy a hús helyett jobb választás lenne a rovarok fogyasztása. Nem kizárt, hogy ezek a törekvések a klímavédő fanatikusokhoz kapcsolódik, akik azt javasolják, hogy a kevesebb húsevés csökkenti a károsanyagok kibocsátását. A Washington Posthoz hasonlóan jár el a New York Times is: amikor éppen nem a kannibalizmust népszerűsíti, szinte évente jelentet meg olyan cikkeket, amelyek az embereket bogarak fogyasztására buzdítják.

Visszatérve a szóban forgó cikkre, az írás egy amerikai természettudós, Lisa Sanchez történetét meséli el, aki néhány gyereket bogarakkal etet egy program keretében. A cikk szerint Sanchez azért ösztönzi az embereket arra, hogy rovarokat egyenek, hogy csökkentsék a környezeti terhelést. Érvelése szerint ugyanis a tenyésztett rovarok sokkal kevesebb üvegházhatású gázt termelnek, és sokkal kevesebb földet és vizet igényelnek, mint a hagyományos állattartás.

A cikk továbbá rámutatott arra, Afrikában Latin-Amerikában és Ázsiában, évszázadokon át normálisnak számított a rovarok fogyasztása.

De nem csak a tengerentúlon terjed az őrület. Amint arról a V4NA már korábban is beszámolt, nemrég az Aldi áruházlánc új showműsorának első epizódjában egy termék különösen megosztónak bizonyult a nézők és a zsűri körében. Ebben a műsorban kistermelők versenyeznek azért, hogy termékeiket az Aldiban árulhassák. Julie Ashfield, az áruház beszerzője minden egyes terméket megkóstol, és megmondja a vállalkozásoknak, hogy szerinte alkalmasak-e a szupermarket számára.

Az egyik ilyen versenyző tücskökből és rovarokból készételeket készít. Az alapítók, Leo és Aaron elmagyarázták, hogy a rovarok fogyasztása mennyire fenntartható más fehérjeforrásokhoz képest.

Az utóbbi időben a mainstream média újabb érvet talált ki arra, hogy miért kellene az embereknek leszoknia a húsevésről és áttérnie a rovarevésre. A növekvő villamos energia- és üzemanyag áraknak köszönhetően ugyanis ugrásszerűen emelkedni kezdtek az élelmiszerek árai is, ezért a rossz anyagi helyzetben lévőket megcélozva azt állítják, hogyha elkezdenek szöcskéket és különböző bogarakat enni, akkor kevesebb pénzből is megélnek majd.

Azonban nem csak a multinacionális cégek és a média, hanem egyes országok is aktívan kampányolnak az életmódváltás mellett. Az Egyesült Királyság a rovar alapú étrend elterjesztésére és rovarfarmok létrehozására fordít csaknem 50 ezer fontot a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Zimbabwéban. A brit támogatásból megvalósuló segélyprojekt keretében Kongóban vándorló sáskákat és fekete katonalegyeket tenyészthetnek. Ezeket a rovarokat fogják aztán beépíteni az emberek étrendjébe.

A rovarfarmok létrehozásáról szóló projektet azok után jelentették be, hogy dél-koreai tudósok közzétettek egy tanulmányt, amiben felvázolták, hogy a hernyók fogyasztása segítheti az emberiséget a túlélésében egy olyan jövőbeli világban, amelyben hiány lesz az élelmiszerekből.

A rovarevés támogatását az Európai Unió is komolyan veszi, olyannyira hogy szorosan együttműködik a The International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) nonprofit szervezettel is. Saját bevallásuk szerint “a fő küldetés, hogy az európai intézményekkel folytatott folyamatos párbeszéd révén elősegítse a rovarok szélesebb körű felhasználását, mint alternatív és új, az emberi fogyasztásra és az állati takarmányozásra alkalmas fehérjeforrást”.