Gérald Darmanin a parlament nyári szünetét követően terjeszti elő azt a törvényjavaslatot, mely megszüntetné a külföldi állampolgárságú bűnelkövetők Franciaországból való kiutasításának akadályait. A francia belügyminiszter célja, hogy minden egyes külföldi bűnözőt kitoloncoljanak az országból, amivel egy nemrég készült felmérés szerint a lakosság közel háromnegyede is egyetért. A döntést az is indokolja, hogy Franciaországban túlzsúfoltak a börtönök, ráadásul a külföldi rabok ellátása irgalmatlan költségekkel jár a francia állam számára.

Keményebb fellépést ígér a francia belügyminiszter azokkal a külföldi bűnözőkkel szemben, akik súlyos bűncselekményt követnek el Franciaország területén. A BFMTV hírtelevíziónak adott interjújában arról beszélt Gérald Darmanin, hogy a nyári parlamenti szünetet követően szeptemberben terjeszti elő azt a törvényt, amely megszüntetné a külföldi bűnözők kitoloncolásának fő akadályait.

Aujourd’hui, quand un étranger majeur commet un crime (un meurtre par exemple), la loi ne nous permet pas de l’expulser s’il est arrivé sur le sol national avant l’âge de 13 ans.
Une des propositions est de lever cette réserve et demain, de pouvoir expulser cet étranger criminel. pic.twitter.com/XsZWPZeSaK

— Gérald DARMANIN (@GDarmanin) July 26, 2022

A belügyminiszter által említett egyik ilyen akadály az, hogy a jelenlegi törvény értelmében nem utasítható ki az országból az a külföldi állampolgár, aki 13 éves kora előtt érkezett . A másik kiskapu, hogy a házasság révén védelmet szerezhet egy külföldi állampolgár is Franciaországban, ezt szintén szeretnék bezárni.

Gérald Darmanin arról is beszámolt, hogy vannak olyan szír és afgán állampolgárságú bűnelkövetők Franciaországban, akiket még akkor sem küldhetnek haza a származási országukba, ha súlyos bűncselekményt követnek el francia földön. Egyrészt, azért, mert a szóban forgó két országban háború dúl, másrészt azért, mert az országok között nincs erre vonatkozó diplomáciai megállapodás, így ezek a bűnözők egytől egyig francia börtönökbe kerülnek.

Gérald Darmanin: „Il y a des gens qui ne sont pas expulsables, des gens qui viennent de Syrie, d’Afghanistan” pic.twitter.com/b7Wfed7YNz

— BFMTV (@BFMTV) July 26, 2022

A lakosság ezzel azonban egyáltalán nem ért egyet. A CSA Intézet július közepén készített felméréséből kiderül, hogy a franciák 72 százaléka úgy véli, hogy a bűncselekményt elkövető külföldieknek semmi keresnivalójuk az országukban és azt szeretnék, hogy ezeket az embereket a saját hazájukban börtönözzék be.

Ezt a döntést egyrészt az is indokolja, hogy Franciaországban túlzsúfoltak a börtönök, másrészt irgalmatlan költségekkel jár a francia állam számára a külföldi rabok ellátása. A Le Figaro nevű lap februárban írt arról, hogy akár 700 millió euróra is rúghatnak az ilyen jellegű kiadások. A lap a francia Börtönhivatal által közölt adataira hivatkozva azt írta, hogy a francia börtönökben raboskodó külföldi állampolgárok aránya rendkívül magas, 25 százalék, tehát a franciaországi börtönökben fogvatartottak egynegyede külföldi állampolgárságú bűnelkövető, akiket a francia állam pénzéből tartanak el.

A La Provence nevű helyi lap cikke alapján Gérald Darmanin szót ejtett Emmanuel Macron azon ígéretéről is, mely szerint a francia terület elhagyásának kötelezettségét (OQTF) teljes mértékben be fogják tartatni, vagyis ha valakit kiutasítanak az országból, akkor az illető valóban ki lesz toloncolva. A francia belügyminiszter elismerte, hogy ezen a téren még van hova fejlődni, mivel 2020-ban csak az ország területének elhagyására ítélt bűnözők 10 százalékát deportálták, ám elmondása alapján ez az arány két éves belügyminiszteri tevékenysége idején sokat javult.

A belügyminisztérium adatai szerint 2022 első félévében 25 százalékkal növelték a kiutasítások számát, 9685 illegális bevándorlót toloncoltak ki az országból. Jelentős mértékben, 50 százalékkal nőtt a kiutasítás az afrikai országok irányába. A Gérald Darmanin által közölt statisztikák szerint a külföldi állampolgárságú bűnelkövetők kiutasítása is megugrott: 2020 októbere óta ugyanis 2751 ilyen személyt utasítottak ki az országból, közülük 770-et kábítószer-kereskedelem, 900 főt pedig családon belüli erőszak miatt.